Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trojka mandátuma 2010-11-re szól, Belgium július 1-jén vette át Spanyolországtól a fél éves soros elnöki tisztet. Magyarország 2011. január 1-től tölti be a tisztet. A magyar kormány júliusban határozta meg az elnökségi program várható politikai céljait, hangsúlyozva, hogy ezek az aktuális politikai-gazdasági helyzettől és az előző elnökség idejéről áthúzódó feladatoktól függően még változhatnak. A kormány novemberben fogadta el az elnökségi programot, majd az Európai Bizottsággal folytatott megbeszélést Brüsszelben. A programot Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár mutatta be hivatalosan az Európai Parlamentben (EP), majd a tervezetről december elején az EP elnöke és frakcióvezetői egyeztettek a kormánnyal Budapesten.
Orbán Viktor miniszterelnök az unió decemberi brüsszeli csúcstalálkozója után az euró megerősítésének szükségességét hangsúlyozta. Az EU-ügyekért felelős államtitkár a gazdasági helyzet javítását nevezte a legfontosabb feladatnak, kiemelve a pénzügyi válság hatásainak enyhítését, a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítését, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítését és a munkahelyteremtést. Jelenleg EU 2020 néven fut a az unió versenyképességét növelni hivatott stratégia, ezen belül Magyarország a kohéziós politikára helyezné a legnagyobb hangsúlyt. A stratégia első értékelése várhatóan a magyar soros elnökség idejére esik.
Az EU tagállamainak vezetői megállapodtak, hogy állandó válságkezelési mechanizmust hoznak létre az euróövezet védelmére, ehhez módosítják a Lisszaboni Szerződést, valószínűleg márciusban. Magyarország indítja majd az úgynevezett európai szemesztert is, amelynek értelmében a tagállamok előzetesen bemutatják az EU-nak saját költségvetési tervezetüket. Az unió következő, 2014-ben hatályba lépő hétéves költségvetése tervezetének 2011 közepére kell elkészülnie, így ezzel valószínűleg sokat foglalkoznak majd a magyar elnökség alatt is.
Az EU energiaszektorában elindult liberalizáció végrehajtása a spanyol-belga-magyar elnökség időszakára esik. A közösség célja az energiafüggőség enyhítése, az energiabiztonság megteremtése, ezért az eddigieken kívül új forrásországokat is bekapcsolna az uniós energiahálózatba. Ebben a tervben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, s ez tükröződik a keleti partnerség programjában, az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakításában.
Szintén a spanyol-belga-magyar elnökség idején valósulhat meg az európai polgárok jogainak érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló stockholmi program. A munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőkkel kapcsolatban a magyar elnökség a vízumügyeket és a munkavállalás speciális formáira koncentrál: további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával, illetve Kanada szigorító szándékait igyekeznek elhárítani.
A romastratégia a magyar elnökségi program egyik kiemelt pontja. Az Európai Bizottság tesz majd javaslatot egy keretstratégiára. Az EU növelni kívánja szerepvállalását a romákat érintő ügyekben. A magyar elnökség másik fő témája lesz a vízpolitika, ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése. Várhatóan a magyar elnökség alatt fogadhatják el az Európai Bizottság által kidolgozandó Duna-stratégiát; legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme és takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése és az érintett országok kulturális örökségének megőrzése. Magyarország a vízminőség védelmével és megőrzésével, valamint a természeti katasztrófák - árvíz, aszály - kivédésével kapcsolatban kíván koordináló szerepet betölteni.
Bár a magyar kormány korábban abban reménykedett, hogy Horvátország csatlakozási szerződését a magyar elnökség idején írhatják alá, jelenleg valószínűbbnek tűnik az a cél, hogy a tárgyalásokat lezárják 2011 első félévében, és a szerződést a következő, lengyel elnökség idején írják alá. A tervek szerint folytatódnak a tárgyalások a tagjelölt Izlanddal, és újabb fejezet nyitnak meg Törökországgal. Az uniós csatlakozásra váró országok között több nyugat-balkáni állam is van: Montenegró 2008-ban, Szerbia pedig 2009-ben nyújtotta be tagfelvételi kérelmét. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró a magyar soros elnökség idejére tagjelölt lehet, és megkezdődhetnek a tárgyalások Macedóniával - az ország már 2005 óta tagjelölt.
2011 májusában esedékes a keleti partnerség program második csúcstalálkozója, az állam- és kormányfők találkozója - ez várhatóan az elnökség legfontosabb eseménye lesz. Románia és Bulgária egyaránt 2011 márciusában szeretne a schengeni övezethez csatlakozni. Ha nem teljesítenek minden feltételt, több tagállam ellenezheti a határnyitást, pedig az a romániai magyar kisebbségek számára is fontos lenne. A francia és a német belügyminiszter a napokban levélben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságok miatt túlságosan korainak tartja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
Magyarország hivatalosan január 6-án veszi át az elnöki posztot Belgiumtól, az első jelentősebb esemény a kormány és Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten.
MTI
