Járai Zsigmond kiemelte: a leggyengébb láncszem most a bizalom és kiszámíthatóság hiánya.
Az euróval kapcsolatban elmondta: optimista forgatókönyv szerint is legfeljebb 3-4 év múlva lehet a euró magyarországi bevezetése céldátumának kijelöléséről beszélni.
Járai Zsigmond szerint kockázatos a jelenlegi magyar gazdaságpolitika. Számos kedvező intézkedés történt az elmúlt fél évben, kedvezőek a makrogazdasági adatok, mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitív, de a negatív befektetői megítélésekhez a leminősítések is hozzájárultak. Kiemelte: ugyan beindult a gazdasági növekedés, az idén 3 százalékos is lehet a gazdasági bővülés, viszonylag jól áll az államháztartás is, de a befektetők megítélése kedvezőtlen.
Véleménye szerint a "vállalkozói hangulatot, a befektetői bizalmat rombolták" olyan kormányzati intézkedések, mint a különadók, a konfliktusos kapcsolat az IMF-fel, a Költségvetési Tanács apparátusának megszüntetése, vagy legutóbb a médiatörvény elfogadása.
A jegybank felügyelőbizottságának elnöke aláhúzta: Magyarország versenyképességének javítása érdekében is növelni kell az ország iránti bizalmat, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát erősíteni kell. Kedvezőnek ítélte az Új Széchenyi Terv elindítását, hozzátéve: " jó irányban haladunk, de lesznek nehéz évek".
A jegybank kamatemelési ciklusának folytatását firtató kérdése azt válaszolta: "nincs elég információ a birtokomban, hogy megítéljem, helyes volt-e kamatemelések meglépése".
Egy másik kérdésre elmondta: most rendkívül konfliktusos a monetáris és a költségvetési politika kapcsolata, vissza kellene térni a kormány gazdaságpolitikájának és a monetáris politikának az összehangolására.
"Én a jegybank fő feladatának az árstabilitás megteremtését tartom" - emelte ki, hozzátéve, az ő jegybankelnöki időszakában ez 3 százalék körüli, az alatti inflációt jelentett.
Az euróövezet helyzetéről megjegyezte: nem az euróval van baj, hanem néhány eurózónabeli ország fegyelmezetlen gazdaságpolitikájával. Ahhoz, hogy az euró továbbra is erős maradjon, előbb-utóbb az euróövezetbeli államok gazdaságpolitikáját is össze kell hangolni, nem elég a monetáris politika harmonizálása. "Szerencsére, Magyarország nagyon távol van az eurótól. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk, nálunk a maastrichti kritériumoknál erősebb, szigorúbb előírásokat kellene érvényesíteni" - húzta alá Járai Zsigmond.
MTI
