Auth Henrik kiemelte: az országban a beáramlott mintegy 1.200 milliárd forint összegű többletlikviditás nem okozott hitelezési buborékot a bankrendszerben, mivel az nem áramlott tartósan a hitelintézeti szektor eszközrendszerébe, kifejezetten az overnight betétekben kötötték le. Auth Henrik a magyarországi pénzügyi szektor állapotáról elmondta: a bankszektort 2002-ben stabil és jövedelmező tevékenység jellemezte. Ezzel együtt a vállalati szektor beruházási aktivitásával együtt lelassult a vállalatok külföldi hitelfelvétele, így a bankok nagymértékben a kis- és középvállalkozások felé fordultak.
A háttérben az áll, hogy a nagyvállalatoknak most már igen nehéz megfelelő áron hitelt kiközvetíteni, de hozzájárult az is, hogy javult a kis- és középvállalkozási szektor jövedelmezősége, a szektor növekvő keresletet mutat a hitelek iránt. Auth Henrik utalt arra, hogy a folyó fizetési mérleg finanszírozási szerkezete is változott a pénzügyi szektorok pozícióinak módosulása miatt. A működőtőke-beáramlás lelassult a vállalati szektor beruházási aktivitásával együtt. Ezzel párhuzamosan viszont megnőtt a portfólióbefektetések, ezen belül a külföldiek hosszú távú állampapír-vásárlásának aránya.
Auth Henrik kiemelte: hosszabb távon az államháztartás finanszírozási szükségletének mérséklődnie kell ahhoz, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ne növekedjék tovább és ne emelkedjék a maaschtrichi 60 százalékos elvárás fölé.
Járai Zsigmond kérdésre válaszolva hozzátette: az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 2001-ben 52 százalék, 2002-ben 56 százalék volt, 2003-ban pedig 57 százalékot ér el. A működőtőke-beruházások arányának mérséklődése sok tényező együttes következménye, részben a világgazdaság tendenciáiból vezethető vissza, részben pedig abból, hogy jelenleg a külföldiek a portfólióbefektetéseket részesítik előnyben.
Auth Henrik kiemelte: a bankok háztartási hitelezése 2002-ben 70 százalékkal nőtt, a lakáscélú, jelzálog típusú hitelek pedig kiugró mértékben, 165 százalékkal bővültek tavaly. Az alelnök szerint a rendkívüli hitelbővülés nem okozott nagymértékű ingatlanár-emelkedést, mivel egyidejűleg a lakáspiac is megélénkült. Hozzátette, hogy a hitelek magas fedezeti arányát tekintve a kockázat nem magas.
Pedro Soldes-nak, az Európai Unió pénzügyi biztosának minapi kijelentésére Járai Zsigmond elmondta: a Magyar Nemzeti Bank szerint az Európai Unió pénzügyi rendszerébe az ERM-II-be való belépés egy szűk árfolyamsávval megnehezítené a gazdaságpolitika mozgásterét. Ez azt jelentené, hogy nagyobb felelősséget róna a költségvetésre és a bérpolitikára. Nem tudjuk, hogy ez lesz-e a tényleges elképzelés, ugyanis ez nem része a maastrichi kritériumrendszernek - hangoztatta Járai Zsigmond. Az MNB elnöke aláhúzta: ha mégis ilyen árfolyamsávot írnának elő, az jelentősen leszűkítené a manőverezési lehetőségeket.
Jegybanki szakemberek a pénzügyi környezetről
A jelenlegi árfolyamszint megfelelő ahhoz, hogy 2003-ban és 2004-ben a jegybank inflációs céljai teljesüljenek - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
