A vártnál jobban drágult az életünk
Áprilisban 5,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, márciushoz képest pedig 0,8 százalékos volt a drágulás átlagos üteme. Márciusban 5,5 százalékos volt az éves infláció, a mostani adat egy kis negatív meglepetést okozott, hiszen az elemzők előzetesen nem számítottak változásra áprilisban sem.
A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,1 százalékos volt a márciusi 5 százalék után, míg a változatlan adótartalmú árindex 3,5 százalékon állt. A nyugdíjas kosárra számított infláció 5,4 százalékos volt. Ennek oka, hogy bizonyos termékek a nyugdíjas kosárban eltérő súllyal szerepelnek, az üzemanyagok például kisebb, míg a gyógyszerek és a fűtésdíjak nagyobb súlyt képviselnek.
Ruhát nem érdemes áprilisban venni
Áprilisban a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára emelkedett, ez szezonális hatásoknak köszönhető, mivel a nyári szezon közeledtével rendre drágulnak a ruhák. A múlt hónapban 2,4 százalékkal kellett többet fizetni a ruházkodási cikkekért, mint márciusban, tavaly áprilishoz képest pedig 2 százalékos volt az áremelkedés. A termékkategória szezonalitását mutatja, hogy egy évvel ezelőtt áprilisban a mostaninál is nagyobb mértékben, 4 százalékkal drágultak a ruházkodási cikkek az előző hónaphoz képest.
Átlagon felüli volt az áremelkedés üteme a szeszesitalok és dohányáruk, valamint az egyéb cikkek körében. Előbbi kategóriában 1,1 százalékkal nőttek az árak márciushoz képest, míg az egyéb cikkek 1,4 százalékkal drágultak átlagosan. Utóbbin belül az üzemanyagok húzták felfelé az átlagot, a KSH adatai szerint áprilisban 3,4 százalékkal fizettünk többet a benzinért, mint márciusban.
Éves szinten a legnagyobb drágulás a szeszesitalok és a dohányáruk terén következett be, ez a termékkör 12,6 százalékkal kerül többe átlagosan, mint tavaly áprilisban. Ennek oka, hogy az utóbbi hónapokban több ízben is emelkedett a jövedéki adó. 9,1 százalékkal lettek drágábbak az egyéb cikkek egy év alatt, ezen belül a járműüzemanyagokért 18,3 százalékkal kell többet fizetni.
A fogyasztói kosárban legnagyobb súllyal rendelkező élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 4,1 százalékkal emelkedett egy év alatt, márciushoz képest 0,8 százalékos volt a drágulás. A szintén jelentős súllyal rendelkező közlekedés és szállítás egy év alatt 9, egy hónap alatt pedig 2,2 százalékkal drágult, míg a rezsiköltségek a statisztikai hivatal adatai szerint 6,4 százalékkal emelkedtek tavaly áprilishoz képest.
Szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció
"A következő hónapokban 5,5-5,7 százalék körül alakulhat az infláció, májusban jelentősen estek az üzemanyagárak, ami kissé mérsékelheti az inflációt. A közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik azt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erősödése, illetve a továbbra is igen gyenge belső kereslet" - véli Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a fentiek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet.
"Bázishatások miatt (januári áfaemelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet a drágulás üteme. Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél. Ezért az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez" - emeli ki a szakember.
Beke Károly
mfor.hu
