Egy átlag magyar dolgozó jövedelmének 53,86 százalékát fizeti be az államkasszába személyi jövedelemadó, járulékok és áfa formájában. Ebben pedig még benne sincsenek a jövedéki termékekre - üzemanyagra, cigarettára, alkoholra - rakodó extra terhek sem. Ezzel a számmal hazánk a negyedik helyet foglalja el az európai országok listáján, csakhogy a magyar államnál is mohóbb Belgiumban, Franciaországban és Ausztriában még bőven marad elkölthető pénz az emberek zsebében.
Az adószabadság napja Magyarországon július 16, vagyis nyár közepéig munkánkkal kizárólag az államot gyarapítjuk. Hiába 16 százalékos a személyi jövedelemadó kulcsa, ha a járulékokkal az adóék 49,5 százalékra ugrik. Ezzel, mint arról korábban írtunk, szintén hátul kullogunk az EU-ban. A brüsszeli New Direction Foundation által publikált friss tanulmány szerint egyébként a magyarhoz hasonló a munkabéreket terhelő állami elvonás mértéke még Görögországban.
Az alábbi képre kattitnva megnézhetik, hogy minden egyes nettó bérben kifizetett euróra hány eurót kell fordítania a munkáltatóknak Európa országaiban.
Számokra lefordítva mindez azt jelenti, hogy egy átlag magyar dolgozó munkája évi 11 854 euróba (3,64 millió forint) kerül a munkaadójának, amiből 2629 eurót (807 ezer forint) tesznek ki a munkaadói terhek. A szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás ugyanis összesen 28,5 százalékot jelent a bruttó béren felül. A megmaradt összegből pedig kifizetjük az 1476 eurós (453 ezer forint) jövedelemadót és az 1707 eurós (524 ezer forint) járulékokat. Így a nettó bérünk 6042 euró (1,85 millió forint) lesz.
A jövedelemre rakódó adókkal azonban nem érnek véget az állami befizetések, ugyanis a hazavitt összegből fogyasztani fogunk, amit újabb levonások terhelnek. A tanulmány csak az áfával számolt, a jövedéki termékek fogyasztása ugyanis személyspecifikus, így torzíthatná az eredményt.
Az áfa mértéke, mint az közismert, az egész unióban Magyarországon a legmagasabb 27 százalékkal. Természetesen nem a teljes fizetésünk fordul fogyasztásra, így a tanulmány számításai szerint a nettó bérünkből további 526 euró (161 ezer forint) vándorol az államhoz. A „valódi” nettó bérünk így 5469 euró (1,67 millió forint), ami havi szinten 140 ezer forint alatt marad valamivel.
A visegrádi országok között Csehország 46,34, Lengyelország 45,19, Szlovákia pedig 46,73 százalékot vesz el a dolgozóitól. Ezzel a régiós dolgozók – az adószabadság naptára szerint - már egy hónappal hamarabb elkezdhetnek a saját zsebükre dolgozni.
Az adóelvonás mértéke az Európai Unióban egyébként 2010 óta folyamatosan növekszik és a 2010-es 44 százalékról mostanra elérte a 45,27 százalékot. Érdekes adalék, hogy az egykulcsos adórendszerrel bíró országok (a három balti állam, illetve Bulgária, Románia és Magyarország) teljes elvonása magasabb, mint a progresszív adórendszerű államoké. Az hozzá tartozik a képhez, hogy az arány a hazai és a román (49,65) számok húzzák fel, mert Bulgáriában csak 37,57 százalékot von el az állam, a nem túl magas jövedelmekből.
Az EU-ban egyébként a ciprusiak lélegezhetnek fel a leghamarabb (március 21-én), hiszen az állam csak 21,86 százalékot von el a jövedelmekből. A legtovább (augusztus 6-ig) pedig a belgák robotolnak a központi költségvetésnek, amíg az 59,6 százalékos arányt kitermelik.
(forrás: New Direction Foundation)
mfor.hu
