Az önálló zálogjog ismételt bevezetése a polgári törvénykönyvben (Ptk.) növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a kódex módosítását kezdeményező javaslat szerdai parlamenti vitáját megnyitó expozéjában.
A miniszter felidézte, hogy az önálló zálogjogot a II. világháború előtti magyar magánjog, 1996-tól pedig a régi Ptk. is ismerte és szabályozta, a két éve hatályba lépett új Ptk. viszont megszüntette, és pótlására a különvált zálogjogot vezette be. Ez azonban nemzetközileg nem ismert és nem elismert, az önálló zálogjog intézményének előnyeivel nem rendelkezik, a gyakorlat próbáját nem állta ki - indokolta a változtatást Trócsányi László.
Hangsúlyozta: az önálló zálogjog bevezetése növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét, valamint elősegítheti a jelzáloglevél-hitelpiac növekedését, a lakosság számára pedig alacsonyabb kamatokat tehet lehetővé, illetve bővítheti a lakosság biztonságos befektetési megtakarítási lehetőségeit.
Kiemelte: szoros összefüggés áll fenn a zálogjogi szabályozás, illetve általában a hitelbiztosítékok és a hitel árának, a kamatnak a mértéke között, emellett a zálogjog alkalmazásával csökkenthető a hitelezőt fenyegető kockázat és így csökkenthetőek az ügylethez kapcsolódó tranzakciós költségek is.
A miniszter hagsúlyozta, az önálló zálogjog újraszabályozásáról nem lobbiérdekek, hanem tudományos szintű elemző munka alapján, szigorú szakmai alapokon született döntés. Hozzátette: a jogintézmény ellenzői szerint az önálló zálogjog követeléstől független átruházhatósága miatt fennáll a veszélye a zálogkötelezett kétszeres teljesítésének, azonban a javaslat - átvéve a német példát - kiegyensúlyozott szabályozást teremt, amely teljes mértékben biztosítja a zálogkötelezett védelmét, ugyanakkor nem fosztja meg az önálló zálogjogot azoktól az előnyöktől, amelyek a hitelezők számára vonzóvá teszik ezt a konstrukciót.
A zálogjogi szabályozást érintő további fontosabb módosítások között említette, hogy a javaslat bővíti az óvadékul szolgáló vagyontárgyak körét, ezzel együtt pedig áttekinthetőbbé és egyértelműbbé teszi az óvadéki szabályokat. Trócsányi László fontos fogyasztóvédelmi újításként jellemezte, hogy a fogyasztóval szemben - néhány sajátosan szabályozott eset kivételével - a zálogjogosult csak bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja a kielégítési jogát.
Trócsányi László elmondta: a zálogjogi szabályozást érintő változtatások mellett a javaslat minimális mértékű változást hoz a kötelmi és a családi jogi rendelkezéseken belül. Ez utóbbiról szólva ismertette, hogy a javaslat nyomatékosítja a nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló - jelenleg is előírt - tartási kötelezettségét és bevezet egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget. Ennek értelmében olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények vagy más személyek gondoskodnak, és az idős ember az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől.
Trócsányi László hangsúlyozta: ez egyáltalán nem vonatkozik az állami nyugellátásra, illetőleg az alanyi jogon járó, térítésmentes szociális ellátásokra, ezeken a területeken tehát semmiben sem érinti az állam jelenlegi szerepvállalását. A miniszter lényeges garanciális szabályként utalt arra, hogy a megtérítési igény csak a jövőre nézve és az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
A javaslat emellett a személyiségi jogok általános védelme körében is nyomatékosítja az alaptörvényben megjelenő azon szabályt, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Trócsányi László ismertetése szerint a javaslat megváltoztatná a szerződésátruházás szabályait, így az átruházás következtében csak akkor szűnne meg a szerződés biztosítéka, ha a kötelezetti oldalon történik alanyváltozás, és a biztosíték nyújtója a szerződésátruházáshoz nem járul hozzá.
Emellett - folytatta - a módosítás szerint a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel, ha viszont a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A tárcavezető kitért arra is, hogy a módosítás a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése érdekében kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatók, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját.
MTI
