Az agglomeráció vette át a vezetést a főváros kerületei felett. A trendszerű mozgás mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll – derül ki az Otthontérkép Csoport friss elemzéséből.
2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
A főváros külső-belső kerületei és az agglomeráció örökös „csatát vív” az ingatlanvásárlók kegyeiért, ez a küzdelem most fordulóponthoz érkezett. Az agglomeráció 2000-2003 között hatalmas kedvenc volt, népessége évről évre növekedett. 2003-tól azonban többen akartak elköltözni a főváros környéki településekről, mint letelepedni ott, így a belső vándorlási ráta folyamatosan csökkent, egészen 2013-ig.
Ezzel fordított arányban változott Budapest külső és belső kerületeinek népességszáma 2000 és 2006 között, habár évről évre alacsonyabb arányban, de többen vágytak el ezekből a kerületekből, mit amennyin odaköltöztek. 2006-ban azonban a mérleg pozitívba fordult (az agglomeráció kárára), megugrott a belső kerületek népszerűsége és ugyan kisebb ütemben, de a külső kerületek is követték ezt a trendet. Néhány éve azonban az tapasztalható, hogy az agglomeráció ismét kezd feltörni, míg a belső kerületek lakosainak száma stagnál, a külső kerületekben lakók száma pedig csökken.
„E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhelyválasztásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.
2016-os adatok értelmében Szigetszentmiklós és Érd voltak a legnépszerűbbek, előbbi esetén ugyanis 3%-ra, utóbbi esetén pedig 1,7%-ra rúgott a belső vándorlási ráta. A térképen zölddel jelölt területeken a népesség növekedett, míg a piros és a rózsaszín színek a csökkenést jelölik. Egyértelműen leolvasható, hogy az agglomerációs települések zöldben pompázva a növekedés útjára léptek, míg Budapest belső kerületeinek népessége stagnál, a külsőbb kerületeké pedig kisebb-nagyobb ütemben csökken. Példának okáért a II. kerületben csupán 0,1%-os a népesség csökkenése, a III. kerületben viszont 0,6%-kal csökkent a népességszám.
Ezeket a változásokat természetesen az ingatlanárak is követik. Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.
Mivel lakásokról van szó, így mindenképp érdemes megemlíteni az új építésű lakóparkok számának növekedését a külső kerületekben, hiszen ezzel magyarázható, hogy miért emelkedtek nagyobb mértékben az árak itt, mint a belvárosban. A családi házak mindhárom esetben alacsonyabb és kiegyenlítettebb áremelkedést mutatnak: a külső kerületekben 2 év alatt 27%-kal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23%-kal drágábban kínálják eladásra a házakat.
mfor.hu
