Az MNB alapkamat-csökkentésével párhuzamosan mérséklődő betéti kamatok, illetve az azokra kivetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetésének hatására - ha pár hónap késéssel is - a háztartások lekötött betétei „rohamtempóban” hagyták el a bankokat. Ezzel egyidejűleg nőtt egyébként a befektetési alapok vagyona, amellyel a betéteknél jóval magasabb hozamot lehetett elérni.
Decemberben azonban a pénzpiaci alapoknál tapasztalható hozamcsökkenés következtében mintegy 25 milliárddal csökkent az alapkezelők által „menedzselt” pénz és – mint az az MNB pénteken közölt adataiból kiderült – szinte forintra ugyanennyivel nőtt a lekötött betétek mennyisége. Ez persze inkább csak a véletlen műve lehet, nem azt jelenti, hogy 25 milliárd egy az egyben átvándorolt az alapokból a bankokhoz.
A pénzek áramlása a lekötött betétekbe nevezhető lélektaninak is, hiszen tavaly novemberben 4 ezer milliárd forint alá süllyedt az összeg (3978,5) és a decembernek köszönhető, hogy újra négyessel kezdődik a szám (4003,7).
Ha nem a teljes állományt, hanem az adott hónapban lekötött betétek összegét nézzük, az is majdnem 100 milliárddal volt több decemberben (556,6), mint novemberben (463,3).
A miértre egyrészt választ ad a korábban már említett hozamcsökkenés a befektetési alapok piacán, másrészt a forintbetétek kamatlábának november óta tartó emelkedése (decemberben már a tavaly augusztusi 1,62 százalékon állt), harmadrészt pedig a decemberi prémiumok kifizetése.
A háztartások hitelállománya 6227 milliárd forint, amely 38,4 milliárdos növekedést jelent, bár ennek oka zömmel a devizahitelek átértékelődésében keresendő, amely azonban az árfolyamrögzítés miatt a lakáshitelesek terheit nem növeli. Tranzakciók szintjén a hitelállomány 34,4 milliárddal csökkent.
mfor.hu
