A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint a kormányzati szektor az ESA módszertan szerint 2,1 százalék lett a deficit (az EDP jelentés szerinti pedig 2 százalék). A különbség a swapügyletek eltérő elszámolása miatt van, az EDP ugyanis tulajdonosi jövedelemként számolja azt el, míg az ESA pénzügyi tranzakcióként tartja számon a swapügyletekből származó kamatfizetéseket.
A rekordalacsony, 2,1 százalékos hiány kialakulását az eredményezte összességében, hogy a kormány a bevételei növelése mellett párhuzamosan a kiadásait is kontroll alatt tudta tartani.
Csökkenő bevételek és kiadások
A bevételek 2011-hez képest 12,3 százalékkal csökkentek, amelyen belül az egyéb bevételek jelentősen csökkentek (53 százalék), ez a nyugdíjvagyonnal áll összefüggésben. A többi bevételtípus ezzel szemben növekedett (6,5 százalék), ami az infláció figyelembevételével minimális reál szintű emelkedést jelent. Ezen belül a jövedelemadó bevételek a munkaerőpiaci részvétel növelésének, az adójóváírás kivezetésének és a fehéredési folyamat eredményeként 10,1 százalékkal, a termelési és importadók 9,3 százalékkal bővültek, melyből az általános forgalmi adó bevétel 10,3 százalékos növekedést tesz ki. "Ez utóbbi az áfa kulcs 27 százalékra való emelésének és a kiutalásra vonatkozó szabályok változásának is tulajdonítható" - indokolja a KSH. A 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele nélkül a bevételek – 2011-hez képest – 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben.
Ami a kiadásokat illeti, azok 2012-ben 0,6 százalékkal csökkentek az előző évhez képest - ez reálszinten jelentős mérséklődés. Csökkenés a munkavállalói jövedelemre fordított kiadásoknál (1,4 százalék) és az egyéb kiadásoknál (8,8 százalék) figyelhető meg. Utóbbinál a bázisévben elszámolt egyedi tételek (MÁV adósság, MFB veszteségtérítés stb.) is hozzájárultak a jelentős csökkenéshez. Ezzel szemben nominálisan a pénzbeni társadalmi juttatások (1,2 százalék), a felhalmozási kiadások (2 százalék), a kamatkiadások (3,1 százalék) és a folyó termelőfelhasználás (3,7 százalék), növekedtek - derül ki a jelentésből.
Mindez azt jelenti, hogy tavaly a GDP-nek 46,5 százaléka, vagyis összesen 13 147 milliárd forint bevétele lett a kormányzati szektornak, amivel szemben 13 741, azaz 48,6 százaléka a GDP-nek merült fel kiadásként. Ebben a viszonylatban egyébként 2011-hez képest csökkentek a kiadások, akkor 48,9 százalékát tették ki a GDP-nek, viszont egy év alatt a bevételek is csökkentek, hiszen 53 százalék volt ennek aránya 2011-ben még.
Kevesebbet költ magára a kormány
A kormány nemcsak a kiadásokon spórolt 2012-ben, de féken tartotta a saját magára fordított forintokat is. A 2010-es csúcs után ugyanis nemcsak nominális csökkent (1,5 százalékkal) a kormányzati fogyasztás soron szereplő összeg, de a GDP arányában is mérséklődés mutatkozik. A 2012-ben elköltött 5730,6 milliárd forint 20,27 százalékot jelent, aminél kevesebbet 1999-ig visszamenőleg nem találni, bár ez a megállapítás már a 2011-es arányszámra is igaz volt. A csúcs egyébként a 2006-os év volt, amikor GDP-arányosan 23 százalék volt a kormányzati fogyasztás értéke.
GDP-arányosan nézve az egyes tételeket, annak 15,4 százalékát fordította a kormány pénzbeli szociális juttatásokra, mely hivatalosan többek között a betegség, rokkantság, munkaképtelenség, öregség, özvegység, anyaság, foglalkoztatási támogatás, munkanélküliség, lakásszolgáltatás, oktatás, általános szegénység céljából kifizetett juttatásokat jelenti. Pedig, mint ismert a kormány több fronton is igyekezett átalakítani ezen kifizetések rendszerét; az átalakítás célja elsődlegesen az volt, hogy aki tud, az munkából éljen és ne segélyből. Ennek megfelelően a második Orbán-kormány ideje alatt folyamatosan is csökkent a GDP arányában erre fordított összeg.
Bevételi oldalról, amit érdemes kiemelni, és ami egyben a legnagyobb tételt is jelenti, az a termék és importadókból befolyt bevétel, melynek növekedése, mint tudjuk, nagy részt az áfa 25-ről 27 százalékra történő emelése eredményezett. A befolyt 5088,7 milliárd forint a GDP 18 százalékát tette ki tavaly, szemben az előző évi 16,5 százalékkal.
Senki se gondolta
A 2 százalékos deficit nemcsak a piacot lepte meg, de feltehetően a negyedévi előrejelzéseket is készítő kutatóintézeteket.
2012 őszén három részletben, összesen 854 milliárd forintos megszorító csomagot jelentett be Matolcsy György, melynek fényében a legtöbb elemzőcég már teljesíthetőnek vélte a 3 százalék alatti hiányt. Bár már ezelőtt is volt költségvetési kiigazító csomag, például a Széll Kálmán Terv 2.0. Egyedül az OECD volt az, aki úgy vélte, a több százmilliárdos megszorítások után is épp csak meglehet a kritikus deficitszint 2012-ben. A legoptimistább a Matolcsy-csomagok után az Európai Bizottság volt a maga 2,5 százalékos prognózisával. (Táblázatunkban a 2012-re vonatkozó előrejelzéseket foglaltuk össze).
Az utolsó három hónapban...
2012 negyedik negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 611,8 milliárd, kiadása 3 778,3 milliárd, hiánya 166,6 milliárd forint volt, a GDP 2,3 százaléka.
Az előző év azonos időszakához képest 2012 utolsó negyedévében a bevételek 11,6 százalékkal növekedtek. Ebben a termelési és importadó bevételek 17,7 százalékos, valamint az egyéb bevételek 22,1 százalékos növekedése (elsősorban az uniós bevételek miatt) játszotta a legnagyobb szerepet. A jövedelemadók 5,0 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 1,7 százalékkal növekedtek.
A kiadások 0,7 százalékkal bővültek 2012 negyedik negyedévében: a felhalmozási kiadások (26,8 százalék) és a folyó termelő felhasználás (10,8 százalék) jelentős növekedést mutatnak, a pénzbeni társadalmi juttatások 4,9 százalékkal növekedtek, míg a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások (4,3 százalék), a kamatkiadások (5,7 százalék) és az egyéb kiadások (17,3 százalék) csökkentek.
mfor.hu
