A 2010. évi pénzforgalmi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány évközi, bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései, amelyek összességében 5-600 milliárd forinttal javították az államháztartás egyenlegét. (Az mfor.hu is nagyjából ilyen lyukat számolt a tavalyi költségvetésben.) Ezek nélkül a tavalyi hiány mértéke a GDP 6 százalékát is meghaladhatta volna - tájékoztat a minisztérium.
Az államháztartás központi ‑ vagyis helyi önkormányzatok nélküli ‑ alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 2010-ben 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ez a GDP 3,2 százalékát teszi ki. 2009-ben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 924,8 milliárd forint volt, amely az előirányzat 142,1 százalékát jelentette.
Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010.évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy a kormányzati szektor (jogi értelemben vett államháztartás, valamint az államháztartáson kívüli, de kormányzati szektorba besorolt vállalatok és non-profit szervezetek köre) uniós módszertan (ESA’95) szerinti hiánycélja ‑ a GDP 3,8 százaléka ‑ a várakozásoknak megfelelően teljesül.
A jóváhagyott 2010. évi költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszere esetén a GDP 3,3 százalékos pénzforgalmi hiányával számolt. Tekintettel arra, hogy e hiány 3,2 százalékot tesz ki, az uniós módszertan szerinti 3,8 százalékos hiányprognózis továbbra is tartható.
A 2010. évi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány hiánytartáshoz kapcsolódó intézkedései: a 29 pontból álló első akcióterv (költségvetési megtakarítások, bankadó bevezetése), majd az azt követő második akcióterv (válságadó bevezetése, kötelező magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítása), továbbá a kormány 1132/2010. (VI. 18.) és 1268/2010. (XII. 3.) határozataiban szereplő intézkedések - emlékeztet a kormány.
A két akciótervben, illetve kormányhatározatokban – a fenntartható költségvetési gazdálkodás céljából – meghozott intézkedések közel 420 milliárd többlet-bevételt biztosítottak; zárolással, illetve szigorú költségvetési gazdálkodással pedig mintegy 200-250 milliárd kiadás-csökkenést sikerült elérni. A különadó fizetésére kötelezett vállalkozások túlnyomó többsége fegyelmezetten teljesítette kötelezettségét – ezzel is hozzájárulva a tavalyi költségvetés fenntarthatóságához és a stabil makrogazdasági környezet kialakításához. A pénzintézetek esetén a tervezetthez képesti bevétel-elmaradás nagyságrendileg 3 milliárd forintot, a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál 1 milliárd forintot, a távközlési cégeknél 2,5 milliárd forintot, az energiaellátó vállalkozásoknál 6 milliárd forintot tett ki.
Az államháztartás központi alrendszerének 2010. évi előzetes főbb pénzforgalmi adatai a következők:
Az államháztartás 2010. december havi adatai
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – december havi többlete 434,9 milliárd forintra teljesült. (Az mfor.hu csütörtökön közölt számításai szerint 430 milliárdos többletre lett volna szükség a hiánycél tartásához, ez szinte hajszálra bejött.) Ezen belül a központi költségvetés 447 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,6 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 17,7 milliárd forintos deficittel zártak. 2009-ben az államháztartás központi alrendszerének decemberi többlete 199,6 milliárd forintot tett ki.
A decemberi többlet főbb okai:
A központi költségvetés bevételei a várakozásoknak megfelelően, az előző év azonos hónapjához képest viszont jelentősen magasabb összegben alakultak. Az eltérésben szerepet játszanak a válságadók: a pénzügyi szervezetek különadójából 89,4 milliárd forint, az egyes ágazatokat terhelő különadókból pedig közel 152 milliárd forint bevétel teljesült decemberben. A főbb adóbevételek közül az előző év azonos hónapjához viszonyítva magasabb összegben alakultak a társasági adó, valamint a regisztrációs adó bevételek. Emellett kedvezőbben teljesültek a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint az államháztartás alrendszereitől (központi költségvetési szervektől, az elkülönített állami pénzalapoktól, valamint a helyi önkormányzatoktól) származó befizetések is.
A kiadási oldalon a tervezettel azonos összegben alakultak a kifizetések. Az előző év december hónapjához képest viszont – a fegyelmezett költségvetési politika eredményeként ‑ a kiadások mintegy 135 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak. Kiadási megtakarítás figyelhető meg többek között a központi költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál, amelyek együttesen közel 40 milliárd forinttal teljesültek kisebb összegben. Elmaradtak továbbá az előző év azonos hónapjától az államháztartás alrendszereinek támogatásai is mintegy 70 milliárd forinttal.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál az előző év azonos hónapjához viszonyítva a bevételek esetében az eltérést a Nyugdíjbiztosítási Alapnál egyrészt a két év közötti eltérő központi költségvetési finanszírozási rendszer okozza. A központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása következtében 2010-től havonta kerül sor a központi költségvetési támogatások folyósítására, míg 2009‑ben évente három alkalommal, március, november és december hónapokban lettek kifizetve a támogatások. Másrészt 2010 decemberében már nem került átutalásra a magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlása. A kiadások esetében a többlet főként a magasabb gyógyító-megelőző ellátások és a nyugdíjkiadások következménye. A gyógyító-megelőző ellátások decemberi kifizetései tartalmazzák a kórházaknak folyósított 27,5 milliárd forintos, döntően adósságrendezést célzó többlettámogatást.
Az elkülönített állami pénzalapok egyenlegének előző év azonos hónapjától eltérő alakulását a kiadásoknál elsősorban a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb passzív kiadásai, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kisebb kifizetései okozzák. Ezen túlmenően a bevételi oldalon a Munkaerőpiaci Alap járulékbevétele és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevételei is alacsonyabb összegben teljesültek.
mfor.hu
