A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint a gazdaság az idei harmadik negyedévben a nyers adatok szerint 3,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján pedig 4,1 százalékkal növekedett. Az első becslés sorrendben 3,6 és 3,8 százalékos bővülésről árulkodott. Akkor úgy véltük, tekintve, hogy a harmadik negyedév végéig az összesített növekedés 3,8 százalékos volt, a kormány által várt egész éves 4,1 százalékos bővülés nehezen jöhetne össze. Ahhoz ugyanis az év utolsó negyedévben nagyon rég nem látott mértékű növekedést kellene produkálni.
A frissen közölt adatok szerint azonban egy fokkal még közelebb kerültünk a kormányzati cél eléréséhez, hiszen a kiigazított adatok szerint 3,9 százalékkal bővült a gazdaság szeptember végéig. Igaz, az 0,1 százalékpontos módosítás még nem váltja meg a világot, de egyrészt - mint már írtuk - kicsit még jobban megközelítettük a kormányzati célt, ami az utolsó negyedév növekedésével szemben ennyivel kisebb elvárásokat eredményez. Másrészt pedig a következő adatközlések során a KSH utólagos felülvizsgálatával kipipálható lehet a 4,1 százalékos GDP-növekedés, amire számít is a kormány.
A kiigazított 4,1 százalékos harmadik negyedéves növekedés egyben hároméves csúcsot is jelent, hiszen legutóbb 2014 második negyedévében volt ennél nagyobb bővülés, 4,6 százalékos.
A harmadik negyedévben a KSH közlése szerint a termelési oldalon
- Az ipar hozzáadott értéke 3,7, ezen belül a feldolgozóiparé 4,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.
- Az építőipar teljesítménye 28 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt.
- A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt.
- A növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá a termelési oldalon.
A GDP felhasználási oldalán
- A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 2,5 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 15 százalékkal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás nagy mértékben, 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, alacsony bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A beruházási aktivitás növekedése a nemzetgazdasági ágak többségében, a nagyobb súlyú ágak mindegyikében erőteljes volt.
- A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal nőtt.
- A belföldi felhasználás összességében 8 százalékkal emelkedett.
- A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 686 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 4,5, az import 9,3 százalékkal emelkedett.
- Felhasználási oldalon a növekedéshez legnagyobb mértékben a bruttó állóeszköz-felhalmozás járult hozzá.
mfor.hu
