Múlt szerdán jelentette be a miniszterelnök szóvivője, hogy lezárultak a szakértői egyeztetések a kormány és a Bankszövetség között a devizahitelesek megmentését szolgáló intézkedésekről, így indulhatnak a hivatalos tárgyalások, melyeken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviseli majd a kormány érdekeit.
Feltárták a nyilvánvaló okokat
A pénteken megjelent Nemzeti Reform Terv a közelgő megállapodással kapcsolatban is tartalmaz konkrétumokat, illetve feltárja a probléma gyökerét. A dokumentumban azzal indokolja a kormány a devizahitelek elterjedését, hogy az utóbbi években rendre nagy volt a kamatkülönbözet a forint és az euró, valamint a svájci frank között, ez ösztönözte arra a magyar lakosságot, hogy devizában adósodjon el.
A kabinet emlékeztet arra, hogy 2010 végén az adatok szerint több mint 117 ezer devizahitel-adós esett legalább egyhónapos késedelembe a törlesztéskor, a hátralékkal érintett teljes hitelállomány pedig közel 700 milliárd forint volt.
Három-négy intézkedés jelenthet megoldást
A Nemzeti Reform Terv szerint a korábban kiszivárgott információknak megfelelően a megállapodásban rögzítenék a devizaárfolyamot, ami elsősorban a svájci frankra lehet érvényes, mivel a legtöbb devizahiteles frankban adósodott el. Arról továbbra sincs információ, hol lenne a rögzített árfolyam, korábban arról lehetett hallani, hogy 200 forint alatt, talán 180-190 forint körül, a Nemzeti Reform Terv csak annyit tartalmaz, hogy "a jelenleginél kedvezőbb szinten" lenne a fixálás.
Szintén kiszivárgott már, hogy a rögzítés miatt keletkező különbözetet a tervek szerint egy külön számlán gyűjtenék, ezt a tervet most is megerősíti a kormány. Az viszont új információ, hogy az elképzelés szerint a kormány százszázalékos garanciát vállalna az árfolyamrögzítés idejére, illetve 25 százalékos garanciát a hitel fennmaradó idejére.
A tervezett megállapodás következő eleme az lehet, hogy ha az adós meg tud állapodni a bankjával, akkor megpróbálhatja saját maga eladni hitellel terhelt ingatlanját. Ha ez sikerül, akkor a bank átmeneti időre lakhatási segélyt nyújtana neki, a hitel fennmaradó részét pedig elengedné, azaz ha kevesebbért tudná csak értékesíteni az ingatlant az adós, mint amennyi a fennálló hitele, akkor a banknak keletkezne vesztesége. Ez a Fidesz egyik már tavaly tervezett intézkedésének finomított változata: akkor az emlékezetes "nyolc pontban" (lásd: Visszakoztak Rogánék: visszafogott lett a hiteladósokat mentő törvénytervezet) a tervek szerint még az is benne lett volna, hogy a bankok senkitől ne követelhetnek többet, mint a hitelbiztosítási fedezetet nyújtó ingatlan aktuális értéke.
"A fentiek mellett a kormány a tervek szerint kamatkedvezményt nyújt azoknak a befektetőknek, akik hajlandók a bajba jutott adósok ingatlanjait megvenni, és így megmenteni őket a kilakoltatástól" - olvasható a Nemzeti Reform Tervben. Utolsó intézkedésként pedig létrejöhet a régóta emlegetett Nemzeti Eszközkezelő, mely a legnehezebb helyzetben lévő családok lakásait venné meg, majd ők visszabérelhetnék azt.
Valószínűleg a kormány arra számít, hogy a fenti négy intézkedés a bajba jutott adósok egy részét le tudja majd fedni. Az azonban látszik a terveken, hogy mindezt a lehető legkisebb költségvetési kiadással akarták megoldani, hiszen az államnak lényegében csak a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása kerül komolyabb összegbe. Az Eszközkezelő azonban várhatóan csak tényleg a legrosszabb helyzetben lévő néhány ezer hitelest fogja érinteni, hiszen a költségvetésben nincs jelentős mozgástér.
Beke Károly
mfor.hu
