A Nemzetközi Valutaalap ma tette közzé a IV. cikkely szerinti vizsgálódásának eredményét. Eszerint a magyar gazdaság idén stagnálni fog - csak emlékeztetőül: ezzel szemben a kormány 0,9 százalékos növekedésben bízik -, és a húzóerőnk változatlanul a nettó export lehet, ami képes lesz ellensúlyozni a változatlanul gyenge belső fogyasztást. A szakemberek szerint a bankok továbbra is nehéz környezetben kénytelenek működni a súlyos adóterhek és a nem teljesítő hitelek magas aránya miatt.
Az IMF szerint a GDP-arányos államadósság középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami - a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére - 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ez lehetővé tenné ugyanis az adósság határozott csökkentését.
A költségvetési hiány a valutaalap szerint további beavatkozás nélkül az idén 3,2 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet. A szervezet aggodalmának adott hangot a költségvetést alátámasztó intézkedések összetétele, illetve alkalmassága miatt is. Az IMF szerint a vártnál magasabb hiányt okozhat a kormány túl optimista makrogazdasági előrejelzése, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozások, az e-útdíj rendszer bevezetésének késlekedése, a magasabb felsőoktatási kiadások és az EU-s projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések. Így a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához - javasolták a szakértők.
Az IMF szakemberi megállapították és elismerték, hogy Magyarország a hazai és külső környezet kihívásai ellenére megőrizte pénzügyi stabilitását, és sikeresen visszatért a nemzetközi kötvénypiacra is. A hosszú távú kilátásokat azonban veszélyezteti a magas államadósság és finanszírozási igény, a piaci hangulatnak történő kiszolgáltatottság, a gyenge beruházási hajlandóság és az alacsony munkaerőpiaci részvétel is. Ennek megfelelően úgy vélik, elsősorban megbízható és hiteles politikára van szükség a bizalom növelése, a bizonytalanságok megszüntetése, a versenyképesség javítása és a potenciális növekedés érdekében. Az IMF szerint a gazdaság talpra állítása érdekében kulcsfontosságú lenne egy üzletbarátabb gazdaságpolitika, a magasabb növekedés ráadásul segítene az államadósság csökkentésében is.
Azt is kiemelik ugyanakkor, hogy stabil a magyar bankrendszer, de a hitelezés hiánya aláássa a gazdasági növekedést, a magas külső adósság, az államadósság és az alacsony növekedés pedig érzékennyé teszi az országot a piaci hangulat változásaira.
A monetáris politikával kapcsolatosan megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a monetáris kondíciók lazítását. A csökkenő infláció azonban nem kellően lehorgonyzott, így javasolnak egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, "különösen amikor a hitelezés csatornái sérültek".
Az IMF javaslatai a költségvetési politika javítására:
- A központi kormányzati bürokrácia költségeinek csökkentése és a kiadások ésszerűsítése a helyi önkormányzati szinten
- A veszteséges állami tulajdonú közlekedési vállalatok szerkezeti átalakítása
- A veszélyeztetett csoportok szociális juttatásainak célzottabbá tétele
- Az ágazati adók fokozatos felszámolása és a társasági adórendszer egyszerűsítése és átalakítása
- A munkára való ösztönzés növelése a személyi jövedelemadó reformja révén
- Adókedvezmények csökkentése és egy átfogóbb stratégia elfogadása az ÁFA-csalások ellen
mfor.hu
