A világ harmadik legnagyobb nemzetgazdaságában a GDP a második naptári negyedévben reálértéken 7,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz és 1,8 százalékkal az előző negyedévihez képest.
Elemzők 7,0 százalékos éves és 1,8 százalékos negyedéves csökkenést vártak.
A gazdasági elemzőket azonban még a GDP-csökkenésnél is jobban aggasztja a vállalati beruházások csökkenése: az előző negyedévhez képest a várt 2,5 százalék helyett 5,1 százalékkal estek vissza. Elemzői értelmezésben ez arra utal, hogy a vállalati szektor még nincs teljesen meggyőződve a miniszterelnök után "abenomics" néven emlegetett gazdasági program hosszú távú sikeréről.
A monetáris enyhítésre és a konjunkturális ösztönző intézkedésekre támaszkodó "abenomics" jelentősen megnövelte a vállalati nyereségeket és a részvényárfolyamokat. Ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a gazdaság már kellőképpen megerősödött az áfa 5 százalékról 8 százalékra emelésének a feldolgozásához.
A legújabb adatok azonban azt mutatják, hogy a magasabb vállalati nyereségeket a várakozásokkal ellentétben nem kísérte a lakosság vásárlóerejének a növekedése. A jövedelmek 1,6 százalékkal emelkedtek ugyan, a fogyasztói árak viszont 3,4 százalékkal. Júliusban a lakossági kiadások a vártnál nagyobb mértékben, 5,9 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.
A Japan Center for Economic Research közgazdászai azonban abból indulnak ki, hogy a július-szeptemberi negyedévben ismét növekedésnek indul a japán gazdaság. A GDP 60 százalékát adó lakossági fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése azonban rontja ennek az esélyeit. Amennyiben a folyó negyedévben is gyengének bizonyul a gazdasági növekedés, az nagyban meg fogja nehezíteni a kormány és a jegybank igyekezetét a defláció tartós leküzdésére. Számos elemző nem tartja lehetetlennek azt sem, hogy a jegybank tovább enged az egyébkén is rendkívül laza monetáris gyeplőn.
A gazdasági teljesítmény csökkenése megnehezíti a költségvetés rendbetételét is. Mindezek ellenére a 240 százalék feletti GDP-arányos államadósságból kiindulva közgazdászok biztosak benne, hogy a kormány a terveknek megfelelően 2015 októberében 8 százalékról 10 százalékra fogja emelni az áfát. Erről azonban csak az év végén születik meg a döntés.
MTI
