Csütörtökön reggel teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2014 első negyedévére vonatkozó előzetes GDP-adatokat, mellyel kapcsolatban igen optimista prognózisok is akadnak. Egyrészt a gazdaság több területén beindultak, illetve lendületet véve folytatódtak a pozitív folyamatok, másrészt a kedvező számok születését az egy évvel ezelőtti alacsony bázis is támogatja. 2013 első negyedévében ugyanis szezonálisan és naptárhatással kiigazítva még 0,1 százalékos volt a zsugorodás mértéke előző évi bázison.
A tavalyi utolsó negyedév ugyanis már meghozta azt a "felemelkedést", amire Orbán Viktor is utalt, és a magyar teljesítmény kiemelkedett a régiós országokétól, a trend a különböző ágazatok alapján most is folytatódhatott.
Ha a GDP termelői és felhasználói oldalán a főbb, havi KSH-adatokkal rendelkező ágazatokat vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy az első negyedévi teljesítményünk az előző év azonos időszakához képest kiemelkedő, az előző időszaki 2,7 százaléknál is nagyobb bővülést hozhatott. Ugyanakkor a negyedéves összevetésű adatsor is látványos "elrugaszkodásról" árulkodhat a 2013 utolsó három hónapjának szerény 0,5 százalékos növekedése után.
Kijelenthető: vége a szűk esztendőknekA GDP felhasználói oldalán szereplő kiskereskedelem első háromhavi adatai arra engednek következtetni, hogy ténylegesen vége a szűk esztendőknek; a fogyasztás látványosan beindult.
Az éves bázisú adatok alapján még több pénztárca nyílt ki az első negyedévben, hiszen míg tavaly év végén mindössze novemberben sikerült a 6 százaléknál is nagyobb bővülés, most mindhárom hónap teljesítménye efelett helyezkedett el. Sőt, márciusban - vélhetően a kedvező időjárás hatására is - már 8,3 százalékos volt a növekedés mértéke.
Ha a havi változásokat nézzük - mely a GDP előző negyedévhez képest bekövetkezett változását alapozhatja meg -, akkor sem lehet ok sok panaszra. Míg decemberben még 0,1 százalékos zsugorodás mutatkozott, idén az első három hónapban két 1 százalékos bővülést hozó hónap is volt, ami mindenképp kiemelkedő a korábbi teljesítmények után.
Dübörög a magyar ipar
A GDP termelői oldalát erősítő ipar az előző időszaki (éves viszonylatban megvalósult) berobbanás után nagyobb fokozatra kapcsolt. Mindhárom idei éves bázisú havi adat ugyanis magasabb, mint az az előző negyedévben volt. Míg tavaly év végén a novemberi 6,2 százalékos éves bővülés volt a legnagyobb növekedés, addig most a legkisebb változás is 6,4 százalékról árulkodik januárban. Majd ezt 8 százaléknál kicsit nagyobb februári és márciusi emelkedés követte.
Az egy hónap alatt bekövetkezett változásokat nézve sem kell aggódni, sőt mi több, ez alapján is a magyar gazdaság első negyedéves húzóereje lehetett az ipar. A tavaly év végi 3 csökkenő hónap után ugyanis 3 emelkedő hónappal indult az újév.
Jól muzsikált az építőipar is
A termelői oldalról még amire érdemes kitérni, az az építőipar, mely az éves bázisú adatok alapján újabb lendületet vett, hiszen januárban 16, februárban pedig bődületes mértékben, 28 százalékkal növekedett a volumen. Persze mindez több tényezőre is visszavezethető: a felpörgetett uniós kifizetéseknek, az állami beruházásoknak, illetve a kedvező év eleji időjárásra, enyhe télre.
Mindenesetre a lényegen ez nem változtat, még a negyedéves bázisú GDP-adatot is képes lehet most húzni ez az ágazat, hiszen a korábbi -1 és 3,6 százalék közötti havi volumenindexeket ezúttal egy 1,1 és egy 8,3 százalékos bővülés követte idén.
Ezúttal a nehéz időkben is húzóerőként megjelenő külkereskedelemre nem tértünk ki részletesen, mivel az első negyedévben a korábbiakhoz képest "nem volt probléma" vele. Mondhatjuk: nagyjából hozta a tőle megszokott teljesítményt.
mfor.hu
