A vártnak megfelelően csökkent az infláció
A KSH szerda reggel közölt friss statisztikája szerint márciusban 5,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig 0,8 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Vagyis a februári megugrás után a vártnak megfelelően ismét lassult az áremelkedés üteme, hó/hó alapon pedig a 0,8 százalékos drágulás stagnálást jelent az ütemben.
A szezonálisan kiigazított maginfláció márciusban 5 százalék volt, míg a változatlan adótartalmú árindex 3,4 százalékos emelkedést mutatott. A nyugdíjasok inflációja a fő számmal megegyezően 5,5 százalék volt. A KSH külön fogyasztói kosár alapján számolja a nyugdíjas inflációt, melyben nagyobb súllyal szerepelnek például az élelmiszerek vagy a gyógyszerek, az üzemanyagok ára viszont kevésbé befolyásolja.
Februárhoz képest átlagon felüli mértékben, 3 százalékkal emelkedett a szeszes italok és a dohányáruk átlagos ára, mivel a cigaretta esetében februárban újabb adóemelés történt, ami márciusban jelent meg a fogyasztói árakban. Szintén átlag feletti mértékben 1,2 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ami elsősorban az üzemanyagok drágulásának volt köszönhető. Csökkent viszont februárhoz képest a tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal.
Egy év alatt, tavaly márciushoz képest szintén a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 10,8 százalékkal. Ez a tavaly novemberi és az idén februári jövedéki adó-emelésnek volt köszönhető. Átlagon felül emelkedett a háztartási energia és az egyéb cikkek ára is, utóbbi szintén az üzemanyagok 16,4 százalékos drágulásának volt köszönhető.
Elszállt a tojás ára
A részletes adatokból az látszik, hogy ami tavaly a cukor volt, az idén a tojás. 2011 tavaszán időről időre arról lehetett hallani, hogy rekordmértékben drágult a cukor, most hasonló következett be egy másik alapvető élelmiszer esetében. Tavaly márciushoz képest 43,1 százalékkal emelkedett a tojás átlagos ára, míg februárhoz képest egy hónap alatt 16,5 százalékos volt az emelkedés.
A statisztikai hivatal részletes STADAT-táblái az átlagos árakat is tartalmazzák. Eszerint tavaly márciusban még 311 forintért lehetett tíz tojást venni hazánkban, a múlt hónapban ez már 445 forint volt. Ez a februári 382 forintos átlagárhoz képest is jelentős emelkedést jelentett.
Korábban ellentmondó becslések jelentek meg a tojás várható árával kapcsolatban. Már tavaly áprilisban arról lehetett hallani, hogy durván elszállhat a tojás ára, mivel egy uniós rendelet miatt 40 milliárd forintnyi beruházást kell végrehajtani a termelőknek. A szakemberek arra számítottak, hogy a szigorítás miatt sokan felhagyhatnak a termeléssel, amivel akár a hazai tojótyúk-állomány negyede is kieshet a termelésből. Erre reagálva a kormány hárommilliárd forintot különített el a ketrecek korszerűsítésére, hogy könnyítse a gazdák dolgát, azonban a jelek szerint ez sem volt elég. Pedig tavaly augusztusban az mfor.hu által megkérdezett szakember arra számított, hogy az állami segítséggel elkerülhető lesz a drasztikus áremelkedés.
A közelmúltban húsvét előtt aztán egy újabb prognózis jelent meg, mely szerint a közeljövőben csökkenhet a tojás ára, ugyanis az EU-n kívülről érkező feldolgozott tojás letörheti az árakat. Az MTI múlt csütörtöki közlése szerint a Törökországból és Amerikából érkező nagy mennyiségű, feldolgozott tojást tartalmazó készítménynek köszönhetően hazánkban megállt az árak emelkedése, sőt csökkenésre lehet felkészülni az előttünk álló időszakban.
Továbbra is nálunk drágul a legjobban az élet Európában
A KSH statisztikája megerősíti azt, ami már januárban is ismert volt: az Eurostat által számított harmonizált fogyasztóiár-index (HICIP) Magyarország esetében volt a legmagasabb februárban. Az 5,8 százalékos magyar inflációt meg sem közelítette egyetlen tagállam sem, a második helyezett Észtországban is "csak" 4,4 százalékkal emelkedtek átlagosan az árak. A hó/hó alapon mért 0,6 százalékos februári áremelkedés azonban a középmezőnynek felelt meg Európában.
A következő hónapokban a tojás- és baromfiárak uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárak alakulását, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az élelmiszerárak emelkedését. Áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást - véli Suppan Gergely.
A Takarékbank elemzője szerint a gyenge kereslet továbbra is fékezheti az inflációt, azonban az IMF/EU megállapodás csökkentheti lényegesen a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokat. Az év közepéig 5,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet, így az éves átlagos infláció 5,3 százalék körül alakulhat.
"A 3 százalékos inflációs cél elérését azonban 2013 második negyedévére elérhetőnek tartjuk, így az MNB-nek nem kell szigorítással válaszolni a magasabb inflációra. Az MNB várhatóan kivár az IMF-megállapodásig, mivel ennek hiánya fokozhatja stabilitási és inflációs kockázatokat, míg egy sikeres megállapodás jelentősen mérsékelhetné ezen kockázatokat. Kamatcsökkentésre csak a hitelmegállapodást követően kerülhet sor, ebben az esetben év végére 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat" - véli Suppan.
Beke Károly
mfor.hu
