5. Összegzés
A számvitel csak a maga keretei között tud működni, nem tud kilépni a forintokból. A láthatatlan vagyonrészek egy részét valószínűleg sosem fogjuk tudni forintosítani (értékelni) mindamellett, hogy gazdasági hasznukat élvezzük a bevételi oldalon.
A lényeg/az a fontos, hogy vegyünk tudomást a láthatatlan vagyon létezéséről. És mindent - sőt elsősorban az eszmei vagyont - figyelembe véve menedzseljük a társaságot.
A számviteli szabályozás igyekszik követni az élet produkálta helyzeteket/gazdasági állapotokat. Célja, hogy a beszámolók mindig a lehető legmegfelelőbb, valósághű és megbízható információkkal lássák el a gazdasági élet szereplőit. Az élet azonban mindig egy lépéssel előnyben van, és ameddig nincsen rá mód, hogy a pontos kimutatások megkönnyítsék a menedzserek döntéseit, addig a vezetés és más szereplők (pl. befektetők) kénytelenek a megérzésükre hallgatni.
Egy vezető feladata a vállalkozás vagyonának fejlesztése (is). A vagyonnak vannak elemei, melyeket ma még nem mutatnak a beszámolók és a belső információs rendszerek. Az eszmei vagyontárgyakkal, mint a tudás, éppúgy kellene gazdálkodni, mintha azok dologi javak volnának. A leginkább jövedelmező, és a leggyorsabban növekvő vállalatok vezetői pedig ezt felismerték, és a társaság teljes vagyonát menedzselik.
Felhasznált irodalom
2000. évi C. törvény a számvitelről
IASCF (2003): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, Magyar Számvitel
Fejlesztéséért Alapítvány, Budapest
Sveiby K.E. (2001a): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás, KJK-Kerszöv,
Budapest
Sveiby K. E. (2001b): The "Invisible" Balance Sheet,
www.sveiby.com/articles/InvisibleBalance.html
Láthatatlan vagyonelemek a mérlegben
A gazdasági élet felgyorsult, és a vállalkozások piaci helytállásában a XXI. században egyre fontosabb szerepet játszanak a vagyon megfoghatatlan elemei. Olyan értékekről van szó, melyek elsősorban a szolgáltató szektorban jelentenek versenyelőnyt.