Az euróövezeti defláció leküzdésére márciusban indított eszközvásárlási program nagyban hozzásegítette a devizaközösséget a görög válság és a kínai pénzpiaci turbulencia átvészeléséhez. Az euróövezeti infláció azonban az elkövetkező hónapokban ismét negatív értékeket vehet fel, ezért az EKB-nak fel kell készülnie a program kereteinek és időtartamának kiterjesztésére, amennyiben az szükségessé válna - fejtette ki a portugál jegybank korábbi elnöke.
Más jegybankokkal összevetve az EKB eszközvásárlásai eltörpülnek nagyságrendben, különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a Bank of Japan hasonló programjaihoz képest.
"Az eddig felvásárolt tétel az euróövezeti GDP 5,3 százalékának felel meg, míg a Fed eszközvásárlásai a GDP 25 százalékának felelnek meg, a japán jegybank pedig már a GDP 64 százalékának megfelelő értékben vásárolt fel kötvényeket, és a brit jegybank is a GDP 21 százalékánál jár" - mondta Vítor Constâncio. "Úgyhogy messze vagyunk még attól, amit mások csináltak hasonló ügyben. Persze nem ez a mértékadó, de azt azért jól ábrázolja, meddig lehet elmenni, ha szükség van rá" - mondta.
Vítor Constâncio elutasította azokat a vádakat, hogy az EKB eszközvásárlási programja hatástalan lett volna, és elsősorban a tőzsdei befektetéseket pénzelte a reálgazdaság helyett. Kiemelte: javultak az inflációs várakozások, növekedett a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitása és csökkentek a hitelköltségek még a legutóbbi pénzpiaci turbulenciák közepette is. Hangsúlyozta, hogy az európai jegybanknak túl kell tennie magát a piaci volatilitáson még akkor is, ha a mostani turbulencia erőteljesebb a korábbiaknál.
"A monetáris politikának nem a volatilis szakaszok kisimítása a feladata" - mondta, megjegyezve, hogy jegybankoknak felül kell emelkedniük a pénzpiacok átmeneti zavarain.
Az EKB ezer milliárd eurós eszközvásárlási programja a tervek szerint még egy évig lesz érvényben. A Reuters hírügynökség felmérésében megkérdezett szakértők többsége viszont a program kiterjesztésére számít, mivel szerintük a lényegesen lecsökkent nyersanyagárak még lejjebb szorították a hosszú távú inflációs kilátásokat.
Sok minden múlik az amerikai és a kínai gazdasági teljesítményen - mutatott rá az EKB alelnöke. A növekedéshez Európának szüksége lenne az amerikai és a kínai gazdasági motor felpörgésére is. "Szükségünk van az erős amerikai gazdasági növekedésre" - fogalmazott. "Kína pedig képes lehet annyira stabilizálni helyzetét, hogy rövid távon hat százalék feletti gazdasági növekedést érjen el" - fejtette ki.
MTI