Javulhat a megítélésünk, de stagnál a gazdaság
"Minden tényező a növekedési kilátások romlását mutatta az utóbbi hónapokban, a kockázati megítélésünket tekintve a nemzetközi tényezőket belső események is erősítették" - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki sajtótájékoztatóján, melyen a friss inflációs jelentést mutatták be.
A kockázati megítélést tekintve a jegybank szakemberei arra számítanak, hogy 2012-ben megfordulhat a romló tendencia, akár már az év elején javulhat a megítélésünk, ha az eurózónában sikerül tartós megoldást találni és a magyar gazdaság kilátásai is javulnak - mondta Virág Barnabás, a jelentést készítő stáb vezetője.
A jegybank szakértői szerint az idei növekedés döntő részben átmeneti tényezőknek köszönhető, ha a mezőgazdaság termelése kifut, akkor gyengülhet a növekedési ütem. Emellett rontják a kilátásokat az eurózóna problémái, az inflációs jelentés megállapítása szerint a jövő év első felében technikailag recesszióba süllyedhet az európai gazdaság, éves szinten pedig visszafogott, 0,3-0,4 százalékos növekedéssel számolhatunk.
"Alapvetően romló gazdasági környezettel lehet számolni, de a forint gyengülése javíthatja a magyar export versenyképességét, ami részben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat" - emelte ki Virág Barnabás.
A beruházások elmaradása is rontja a gazdaság kilátásait, ebben szerepe van a bankok szigorú hitelezési feltételeinek, a jegybank számításai szerint 2013-ig a vállalatok és a háztartások negyedévről negyedévre rendre több hitelt fizetnek majd vissza, mint amennyit felvesznek. Ugyanakkor a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ezen a képen jelentősen módosíthatnak a kormány és a bankok tárgyalásai a következő hónapokban.
A romló kilátások miatt a 2012-es növekedési előrejelzést a szeptemberi 1,5 százalékról 0,1 százalékra mérsékelte a jegybank, míg 2013-ban 1,6 százalékos bővülést vár a stáb. A sajtótájékoztatón Virág Barnabás kiemelte, hogy a növekedést várakozásaik szerint továbbra is elsősorban az export húzza majd.
A kockázatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a Monetáris Tanács szerint az eurózóna válsága jelenti a legnagyobb kockázatot, ha erre nem sikerül jövőre megoldást találni, akkor újabb komoly recesszió elé nézhet a magyar gazdaság, a visszaesés egyes negyedévekben a 4 százalékot is elérheti év/év alapon.
Kevesebbet ér majd a fizetésünk
"A jövedelemskála alsó harmadában a minimálbér jelentős emelése miatt a bruttó bérek 15-20 százalékkal is nőhetnek 2012-ben, a skálán felfelé haladva egyre visszafogottabb lehet a növekedés. A reáljövedelmek összességében csökkenhetnek, ami hatással lehet a belső keresletre is" - vázolta fel a jegybank szakértője. Kérdésre válaszolva hozzátette: a nettó bérek a bérskála alján az inflációnak megfelelő mértékben, 5 százalék körül csökkenhetnek, míg a felsőbb kategóriákban egy százalékos lehet a mérséklés. Ezek átlagaként jövőre 3 százalék körüli mértékben csökkenhetnek a nettó bérek.
A munkaerőpiacon a kormányzati intézkedések (rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, korkedvezményes nyugdíjak szigorítása) miatt a jegybank az aktivitás növekedésére számít, ez azonban nem párosul érdemi kereslettel, így a foglalkoztatás csak alig emelkedhet. Éppen ezért az inflációs jelentést készítő csapat szerint az sem zárható ki, hogy a munkanélküliségi ráta még tovább emelkedik majd.
"Számításaink szerint a minimálbér emelése jelentős többletterhet ró a vállalkozókra, ez 2012-ben 328 milliárd forint, 2013-ban pedig 185 milliárd lehet. A többletteher 56 százalékát kompenzálja az állam, a többit a munkaadók a magasabb keresetűek visszafogott bérnövelésével és a részmunkaidős foglalkoztatás arányának emelésével ellensúlyozhatják" - vázolta fel Virág Barnabás.
Az inflációval kapcsolatban a szakember kiemelte: jövőre tartósan 5 százalék felett lehet a pénzromlás üteme, ebből 1,5 százalékot adnak a kormány indirekt adóemelései, az adószűrt maginfláció a 3-3,5 százalékos sávban mozoghat. A forint utóbbi hónapokban tapasztalt gyengülése azonban az adószűrt maginflációban is megjelenhet.
Tartható a hiánycél, de nem marad tartalék
A költségvetés hiányával kapcsolatban a jegybank szakemberei úgy vélik, hogy az alapesetben 3,7 százalék lehetne, azonban a múlt héten bejelentett újabb 320 milliárdos kormányzati csomaggal 2,6 százalékra csökkenthető. "Ha a jelentős tartalékok nem kerülnek felhasználásra év közben, akkor teljesíthető a 3 százalék alatti hiánycél, de ennek vannak kockázatai is, hiszen akkor nagyon alacsony marad a tartalék és egy esetleges recessziós környezetben további kiigazítási igény jelentkezhet" - emelte ki Virág Barnabás.
A friss inflációs jelentésben a végtörlesztés hatásait illetően is jelentősen változtatott álláspontján a jegybank: továbbra is 20 százalékos részvétellel számolnak, azonban szerintük a forint gyengülése miatt ez a korábban várt 200 helyett 280 milliárdos veszteséget okozhat a bankoknak. A múlt héten aláírt megállapodás értelmében ennek 30 százalékát a bankadóból leírhatják a pénzintézetek, azonban marad egy további 200 milliárdos tétel, ami kedvezőtlen bírósági ítéltek esetén a büdzsét terhelheti.
Beke Károly
mfor.hu
