Lassan beindulhat a hitelezés a háztartási szegmensben
A bankok válaszai alapján a háztartási és vállalati szegmens hitelfelvételei tovább szigorodtak, de a szigorító bankok aránya jelentősen csökkent az előző negyedévhez képest - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési felmérését ismertető sajtótájékoztatón.
A háztartások esetén az előrejelzéssel összhangban egy szűkebb körben történt szigorítás, de előretekintve már némi enyhülés jele is mutatkozik a korábbi szigorításokhoz képest. Háztartási hiteleknél az év első három hónapjában a nettó szigorítók aránya csökkent az előző felméréshez képest, a következő két félévben pedig a lakás és fogyasztási hitelezési szegmensben is egyaránt enyhítések várhatók, vagyis bővülő hitelkínálatra lehet számítani.
Ez a lazítás mind az ár- és nem ár jellegű tényezőkre igaz: így például a felszámított díjaknál és kockázati prémiumnál is, de a hitelképesség elbírálása is enyhülhet. Nehézséget jelentett viszont a bankok számára az alacsony kereslet, ám a következő két negyedévben többségében a lakáshiteleknél növekvő keresletre számítanak, ami részben a támogatott kamatkonstrukcióknak is köszönhető. A fogyasztási hiteleknél azonban továbbra sem várnak fellendülést - ismertette a részleteket Fábián Gergely, a jegybank szakembere.
A vállalati hitelezésben nem várható fordulat
Ezzel szemben a vállalati hitelezés területe messze nem sugall ennyire pozitív képet, hiszen a bankok további szigorításokat várnak és terveznek. Azt azonban érdemes hangsúlyozni a szakemberek szerint, hogy 2012 első negyedévében az EKB tenderei érdemben javították a hitelezési képességet és ennek is köszönhető az, hogy az előző felmérésben prognosztizált jelentős mértékű szigorítás sokkal enyhébb formában, egy szűk körben történt csak meg.
A jegybank a felmérés során a szigorítás kiváltó tényezőire is rákérdezett, a bankok pedig a korábbiakhoz hasonlóan döntő többségben a hajlandóságot jelentő tényezőket jelölték meg befolyásoló elemként. Mint például a gazdasági kilátások, iparági specifikus problémák. Azok a bankok, akik ezt jelölték meg, 73 százalékot képviseltek, míg 13 százalékban likviditási, 9 százalékban pedig tőkekorlátokat említettek a szigorítás kiváltójaként.
Az MNB felmérése szerint a következő két negyedévben a vállalati szektorban az első negyedévben tapasztalt kínálatcsökkenés továbbra is folytatódik, ugyanakkor a keresleti oldalon sem számítanak fordulatra.
Mindez egyébként nem magyar specifikus dolog - jegyezte meg Fábián - hiszen az eurózónában is hasonló folyamatok zajlanak: bár a tavaly év végi szigorítás az első negyedévre némileg mérséklődött. A kiváltó tényezők pedig nem tértek el a hazai bankok befolyásoló tényezőitől: szintén a hajlandóságot befolyásoló tényezők hatnak a leginkább a hitelezésre. Ugyanakkor a szakember megjegyezte azt is, hogy a régióban a magyar folyamatok tűnnek a legkedvezőtlenebbnek, hiszen míg Lengyelországban egyedüliként bár, de növekedett az első negyedévben a vállalati hitelállomány, addig Bulgáriában, a balti államokban, Romániában, vagy épp Csehországban megtorpant a növekedés, hazánkban pedig ezekkel szemben csökken az állomány.
Székely Sarolta
mfor.hu
