Windisch László a jegybanki felelősség felvetését politikai indíttatású támadásnak értékelte, miután az Országgyűlés csak 2013 őszén adta át a pénzügyi felügyelés jogkörét a Magyar Nemzeti Banknak.
Mind a Buda-Cash, mind a Quaestor és Hungária Értékpapír ügyében egyértelműen 1997-1998-ra nyúlik vissza a visszaélés-sorozat kezdete, a brókercégek 15-16 évig zavartalanul megkárosíthatták ügyfeleiket - hívta fel a figyelmet a felügyeleti alelnök, jelezve: mire az MNB a pénzügyi szektor felügyelője lett, a feltárt károk több mint 90 százaléka már bekövetkezett.
A jegybank alelnöke szerint ezért nem szabad összemosni a korábbi, a visszaéléseket zavartalanul folyni hagyó és a mostani, immár az MNB által végzett, és a visszaéléseket sikerrel megállító felügyeleti tevékenységet. Windisch László kiemelte, hogy a jelenlegi kormány nemcsak szervezetileg erősítette meg a pénzügyi felügyeletet azzal, hogy a feladatot a Magyar Nemzeti Bankra bízta, hanem számtalan új eszközt is biztosított számára, ami lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb hatékonysággal védjék a befektetők érdekeit.
Nem feltétlenül rossz hír a Quaestor-károsultak
A felügyeleti alelnök véleménye szerint az Alkotmánybíróság döntése nem feltétlenül rossz hír a Quaestor-károsultak számára, mivel a testület csak a kártalanítás módját kifogásolta, de azt egyértelművé tette, hogy önmagában a kártalanítás az alaptörvénnyel összeegyeztethető.
Az alelnök beszámolt arról, hogy a Quaestor-károsultaknak egyelőre 83 milliárd forintnyi, a befektető védelmi alapra vonatkozó jogszabályok szerinti kártalanítást fizettek ki. Ha valakinek legfeljebb 6 millió forint értékű Quaestor kötvénye volt, és mégis csak ennél kisebb összeget kapott a Befektető-védelmi Alaptól, annak az az oka, hogy az alap csak a fiktív kötvény értékesítésével okozott kárt téríthette meg, az ügyfelek értékpapírszámláin rendelkezésre álló valós kötvények ellenértékét nem, hiszen ezek esetében visszaélésről nincsen szó - magyarázta Windisch László.
MTI
