Ma dönt az Országgyűlés egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. A törvényjavaslat szerint a jövőben a szülési szabadság 24 hetére folyósított terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre az lesz jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Jelenleg 180 nap is elég a juttatások igényléséhez.
A módosítás szerint a gyedet legfeljebb olyan időtartamra lehet igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosítási jogviszonyban töltött, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig. A gyes időtartama is változik, háromról két évre csökken. Az új szabályok a 2010. április 30-a után világra jött gyerekekre lesznek érvényesek.
A családi pótlék felső korhatára is módosul: 23-ról 20 évre szállítják le. Egyes esetekben az önkormányzatokat határozhatnak úgy, hogy a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50 százalékát természetbeni formában nyújtják.
Nem rövid távú előnyökben gondolkoznak
Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban egy konferencián azt mondta: a költségvetésnek a családtámogatási rendszer átalakításából 2009-ben és 2010-ben még semmi előnye sem származik, ami mutatja, hogy a kormány hosszú távú reformokban gondolkodik. Oszkó szerint egy kétgyerekes anya átlagosan hat évig él állami támogatásból, emiatt egyrészt kiesik a munkaerőpiacról, másrészt alkalmatlanná válik a munkára. Ma az egyik legnagyobb gond, hogy miként reaktiválják ezeket az embereket a munkaerőpiacon, figyelmeztetett.
A kormány azt ígérte, kríziskezelő válságalapot hoz létre azoknak a szegényeknek, akiket hátrányosan érint a gyes rendszerének megváltoztatása. Azonban ennek részleteiről egyelőre semmit nem tudni. Arról is szó volt, hogy Magyarországon több bölcsődei, óvodai férőhelyet kívánnak létrehozni, hogy a kisgyermekes anyukák visszatérhessenek a munkaerő piacra, de erről a programról sem közöltek még részleteket.
Nem lesz adómentes a családi pótlék
Előzőleg azt is tervezték, hogy az eddig adómentes családi pótlék (és oktatási támogatás) 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul. Ez azt jelenti, hogy a járandóság után adót nem kell fizetni ugyan, ám az így kapott összegek beleszámítanak az szja alapjába. A törvényjavaslat szerint egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - lesz a családi pótlék 50-50 százaléka minden arra jogosult magánszemély, illetve a vele közös háztartásban élő élettárs esetében.
A családi pótlék végül nem szeptembertől, hanem csak januártól alakul át adóterhet nem viselő járandósággá. A késleltetésre valószínűleg azért került sor, mert alkotmányossági okok merültek fel a tervezett lépés kapcsán. Az őszi bevezetés ugyanis valójában visszamenőleges adókötelezettséget jelentett volna.
Tiltakoznak a nagycsaládosok
Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke teljességgel elfogadhatatlanoknak tartja a családok és elsősorban a nagycsaládosok számára a bejelentett megszorító intézkedéseket. Mint korábban egy sajtótájékoztatón elmondta: a gyermekeket nevelő családok százezrei kerülhetnek a nyomorszintre vagy az alá. A megszorító intézkedések közül a NOE szerint a legjelentősebb az áfa emelése, a családi pótlék megadóztatása és a gyermekgondozási ellátás megváltoztatása.
Már a Gyurcsány-kormány tervezte
A kisgyerekes szülők támogatását illetően tulajdonképpen a Bajnai-kormány azt folytatja, amit az előző kabinet elkezdett. Utóbbi szintén a gyed szigorodását tervezte: fél év helyett szintén egyéves munkaviszonyt jelöltek ki a jogosultsághoz. Az ő ötletük volt az is, hogy maximum két évig járjon a gyed, azzal a megkötéssel, hogy aki ennél kevesebb időt tölt munkaviszonyban, annak csak annyi ideig jár ez a juttatás, amennyi időt előtte munkában töltött.
Korábban ötletként merült fel a szocialista kormány részéről az is, hogy készüljön javaslat a gyes kifizetésének módosítására. A tervük az volt, hogy a gyermeknevelési támogatást az eddigi három év helyett két év alatt fizessék ki, így a keretösszeg nem változott volna. A javaslatot később elvetették.
A kabinet szakértői szerint ma a gyermekes anyák sokáig maradnak otthon és ebben szerepe van a "nem éppen munkára ösztönző" gyermeknevelési támogatások rendszerének. A szociális rendszerhez tehát a munkára ösztönzés jelszavával szeretett volna hozzányúlni az előző kormány, és a mostani kabinet is ezen indokból dolgozta ki a törvényjavaslatot, amelyet - az MSZP-s és az SZDSZ-es honatyák szavazataival - valószínűleg el is fogad majd az Országgyűlés.
Kovács Zita
