Decemberben ismét kismértékben emelkedett a háztartások devizahitel-állománya, hiába törlesztették meglévő hiteleiket, ezt ellensúlyozta a forint ismételt gyengülése. A tavalyi év mérlegét levonva kijelenthető, hogy 2010 minden bizonnyal sok devizahiteles számára emlékezetes marad, hiszen hiába fizették a havi törlesztőrészletet, a hitelük összege mégis emelkedett.
Decemberben szinte stagnált
"A háztartások decemberben az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, azaz nettó törlesztők voltak" - derül ki az MNB által hétfőn közölt adatokból.
Ha azonban az árfolyamváltozást és az egyéb átértékelődést is figyelembe vesszük, akkor kismértékű emelkedés volt megfigyelhető a forint gyengülésének köszönhetően. December végén 8583,6 milliárd forint volt a magyar háztartások teljes hitelállománya, ezen belül 2817,8 milliárdot tettek ki a forinthitelek és 5765,8 milliárdot a devizahitelek.
Az év utolsó hónapjában a háztartások egészen pontosan 8,9 milliárddal vettek fel több forinthitelt, mint amennyi a havi törlesztőrészletük volt. A devizahitelek állománya 16,3 milliárd forinttal nőtt november végéhez képest: hiába törlesztettek 44,7 milliárdot a háztartások, az átértékelődés következtében 61 milliárddal nőtt az állomány.
Ha megnézzük a november végi és a december végi hivatalos MNB-középárfolyamot, akkor máris látszik a devizahitelesek újabb csapásának oka: november végén még 219,04 forintot kellett adni egy svájci frankért, december végére ez 222,68-ig emelkedett.
Egy év alatt majdnem 600 milliárdos bukta
Ha a tavaly év végi hitelállományt összevetjük az egy évvel korábbival, akkor máris látszik, miért volt 2010 fekete év a devizahitelesek számára. 2009 decemberében 5195,2 milliárd forint volt a magyar háztartások devizahitel-állománya, ez emelkedett a már előbb említett 5765,8 milliárdra egy év alatt.
Ráadásul a jegybank adataiból kiderül az is, hogy tavaly az új szerződések összege frankhitelek esetében 30,5 milliárd forint volt, euróhitelben pedig 26,18 milliárdot helyeztek ki a bankok. A majdnem 600 milliárd forintnyi állománynövekedésből tehát mindössze 56,68 milliárd volt az új hitel, a többi az átértékelődésnek (jórészt a forint gyengülésének) volt köszönhető. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy ez csak akkor lenne ténylegesen realizált veszteség, ha az érintettek mindegyike egycsapásra átváltaná devizahitelét forintra. A növekvő törlesztőrészletek miatt ugyanakkor közvetlenül is érinti a változás az adósokat.
A deviza-középárfolyamokat vizsgálva látható a különbség: 2009 végén 182,34 forintot kellett fizetni egy svájci frankért, ez tavaly decemberre a már említett 222,68-ra emelkedett. Az euróval szemben egy év alatt 270,84-ről 278,75-ig gyengült a forint. A svájci frank esetében ez a változás majdnem 20 százalékos erősödést jelent a forinttal szemben, ennek volt köszönhető a hitelállomány bő 10 százalékos növekedése.
A háztartások forinthitel-állománya egy év alatt 2648,7 milliárdról 2817,8 milliárdra emelkedett. Ebben az esetben azonban a növekedés teljes egészében az új szerződésállománynak volt köszönhető, hiszen a jegybank adatai szerint több mint 200 milliárd forintnyi új forinthitelt helyeztek ki tavaly a bankok.
A vállalatok jobban jártak tavaly
Az MNB hétfőn közölt adataiban a nem pénzügyi vállalatok hitelállományának alakulása is nyomon követhető: a vállalati szektor hiteleinek összege csökkent 2010-ben, az egy évvel korábbi 7716,2 milliárd után tavaly december végén 7671 milliárd forint volt a teljes adósság.
Ezen belül a forinthitelek állománya 3222,2 milliárdról 3216,1 milliárdra, míg a devizahitelek 4438,2 milliárdról 4378,7 milliárd forintra csökkentek egy év alatt.
Az önkormányzatok hitelállománya viszont legnagyobb részben az új kötvénykibocsátásoknak köszönhetően emelkedett egy év alatt 803,9 milliárdról 1017,8 milliárd forintra. Ezen belül a kötvényállomány megugrása több mint 120 milliárdot jelentett 429,1 milliárdról 552,1 milliárdra.
Beke Károly
mfor.hu
