3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a rövid távú kockázatok enyhülésének köszönhetően javultak a világgazdaság növekedési kilátásai, de a fejlett gazdaságok előtt továbbra is rögös út vezet a kilábalás felé.

A szervezet kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások című féléves jelentésében az idén 3,25 százalékos, 2014-ben pedig 4,0 százalékos növekedést vár a világgazdaságban, míg az euróövezetben az idei 0,3 százalékos visszaesés után 2014-ben 1,1 százalékos növekedés lehet. Németországban 0,6 százalékkal és 1,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék. A világgazdasági növekedés 2012 második negyedévben 2,25 százalékon érte el mélypontját és az év második felére már 2,75 százalékra emelkedett.

Az IMF szerint a feltörekvő és fejlődő térségekben a növekedési ütem gyorsulása már megkezdődött, a fejlett gazdaságokban pedig az elmúlt hat hónapban sikerült elkerülni a világgazdaságot veszélyeztető két legnagyobb rövid távú kockázatot: az euróövezet szétesését és az amerikai költségvetési szakadék miatti markáns költségvetési megszorításokat.

A viszonylag gyenge 2013-as kezdet után a fejlett gazdaságok növekedési üteme az Egyesült Államok vezetésével fokozatos gyorsulhat az idén. A növekedést azonban számos régi és új kockázati tényező veszélyezteti. A kockázati tényezők rövid távon elsősorban az aktuális euróövezeti fejleményekkel, a ciprusi mentőcsomag származékos következményeivel és az olaszországi politikai patthelyzettel hozatók kapcsolatba. Középtávon viszont a kiigazítási erőfeszítések kifulladása, az intézményes reformok elmaradása és az euróövezeti stagnálás elhúzódása, valamint az Egyesült Államok és Japán költségvetési hiányának növekedése jelenti a legnagyobb növekedési kockázatot.

A fejlett gazdaságokban a növekedést legkevésbé hátráltató módon kell folytatni a költségvetési kiigazítást és laza monetáris politikával kell támogatni a belső keresletet. Az Egyesült Államoknak és Japánnak nagy figyelmet kell szentelnie költségvetésének konszolidálására. Az euróövezetnek pedig meg kell erősítenie a gazdasági és monetáris unió intézményeit. A feltörekvő és fejlődő térségekben egyes esetekben már időszerűvé válhat a megszorító monetáris intézkedések bevezetése is.

Az inflációs nyomás kezelhető marad az idén. A globális infláció a 2012 eleji 3,75 százalékról 3,25 százalékra csökkent és várhatóan 2014-ben is ezen a szinten marad. Az Egyesült Államokban az infláció 2 százalékról 1,75 százalékra, az euróövezetben pedig 2,25 százalékról 1,50 százalékra csökken. Japánban az infláció zéró fölé emelkedik 2013-ban és átmenetileg, viszonylag nagymértékben megemelkedik 2014-ben és 2015-ben.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!