Nagy a bizalom a Tisza-kormány iránt, de hamar megugorhat az infláció

A Hormuzi-szoros lezárása a magyar gazdaságnak sem kedvez, az idén az Erste Bank előrejelzése szerint ezért mindössze 1,5 százalékkal növekedhet a GDP – mondta Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője. A bank korábban 2 százalékos bővülést sem tartott elképzelhetetlennek. A piac egyre kevésbé derűlátó a konfliktus gyors lezárását illetően, ez a határidős piacokon is meglátszik, és ezzel a helyzettel kell megküzdeniük a gazdaságpolitikusoknak is. 

Biztató jelek

A magyar gazdaságban kedvezően indult az év, jó számokat produkált a kiskereskedelem és az ipar is, de ezek lehettek egyszeri jó adatok is. Az idén vannak „felfelé mutató kockázatok” is, például az uniós források beérkezése, amely akár éveken át felfelé módosíthatja a GDP-növekedést. Áprilisban is felfelé mozdult az összes szektorban a bizalom, és a GKI fogyasztói bizalmi indexe is megugrott, ami szintén biztató a gazdasági növekedésre nézve. 

Márciusban az ipar jól teljesített, mivel elkezdődött a termelés a debreceni BMW-gyárban, és az akkumulátorgyártást is fellendítheti az olajársokk. A néme gazdaság törékenysége és az energiaárak emelkedése viszont negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve is. 

Nagy kérdés, hogy mi szabadulhat fel az uniós forrásokból – mondja Nagy János. Úgy tűnik, hogy pozitív irányba mozdul el a folyamat, nagyon intenzív egyezkedés zajlik erről a kormány és az Európai Unió között. 

Az infláció emelkedhet

Az infláció egyelőre kedvezőbben alakul a vártnál, és nem csak azért, mert az árkorlátozások fékezik a drágulás mértékét. A jövőben azonban ez könnyen megváltozhat, hiszen az ipari termelői árak már emelkednek, az energiaárak emelkedése és az előrelátható aszály pedig be fog épülni az élelmiszerárakba – mondja Nagy János. Ezek a hatások 6-9 hónap alatt be fognak épülni a fogyasztói árakba is. Az év utolsó harmadában és 2027 elején tehát újra tetőzhet az infláció.

Egyelőre úgy tűnik, fennmaradnak a hatósági árak, emiatt még kedvezőek maradnak az inflációs mutatók az év első felében, de ha ezeket kivezetik, jövőre már 4,5 százalékos lehet az infláció az Erste szakértői szerint. 

Csökken a kamatvágás esélye

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) először tavaly kezdett kicsit lazábban kommunikálni, februárban 0,25 százalékponttal 6,25 százalékosra csökkent az alapkamat, a lazítás viszont az iráni válság miatt megtorpant.

„Nagy dilemmában lehet a jegybank” – mondja Nyeste Orsolya vezető elemző. 

Az áprilisi választások után ugyanis a forint látványosan erősödni kezdett, a hozamfelárak is mérséklődtek. Korábban a romániai hozamok szintjén volt a magyar államadósság hozama, most viszont már a lengyel hozamok szintjére került, ami komoly bizalmat jelez az új kormány iránt. A piac kíváncsian várja, hogy milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány, amely alapján 2030-ra teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat. 

A globális hozamok viszont elkezdtek emelkedni az iráni helyzet miatt, az inflációval kapcsolatban is az a várakozás, hogy emelkedik majd.

Az Erste egyelőre nem várja, hogy a következő hónapokban további kamatcsökkentés mellett dönt az MNB, ugyanakkor feszülten figyelik, hogy mit jelent be kedden Varga Mihály jegybankelnök. Nyeste Orsolya Magyarországon kamatvágást sem májusban, sem júniusban nem vár, de az üzenetek fontosak lehetnek. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatot emelhet a következő hónapokban, ez is a magyarországi kamatcsökkentés ellen szól. 

Jön a 350 forintos euró, de még nem most

A CIB és az OTP 7 százalék körüli államháztartásihiány-előrejelzésénél optimistább az Erste, amely 6 százalékos hiánnyal számol, ebben viszont benne van már egy pótköltségvetés ígérete is. A hitelminősítők Nyeste Orsolya szerint egyelőre nem változtatnak a magyar államadósság besorolásán, viszont érdekes lesz, hogyan értékelik majd az új kormány erőfeszítéseit  az őszi felülvizsgálatok során. 

Az euróövezethez való csatlakozással kapcsolatban több kihívás is van. Az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 2 százalékosra kellene csökkenteni, a kormányzati hiányt is mérsékelni kell. A csatlakozás komoly kihívásokat jelent a monetáris és a fiskális politika számára is, de hosszú távon sok előnnyel járna az euró bevezetése, növelné a bizalmat, csökkentené a kockázatokat, és a hozamfelárak is mérséklődnének, hangzott el a sajtóeseményen. 

A forint további felértékelődésére már nem lát teret az Erste Bank, inkább valamelyest korrekcióra számít, 365-370 forint körüli euróárfolyammal kalkulál. A nemzetközi helyzet miatt nem lehet árfolyamerősödéssel számolni, de az euró bevezetésének ígérete a múltbéli tapasztalatok alapján jellemzően a devizák erősödését hozza. 2027 végére már 350 forintos euróval kalkulálnak az Erste Banknál.