A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a napokban egy többpontos javaslattal állt elő, mellyel a munkaerőpiacon kialakult jelenlegi problémákra kívántak választ adni. Az egyik felvetésük az, amit már évek óta hangoztatnak: szükség lenne a munkaadói terhek csökkentésére.
Első ránézésre talán indokolatlannak tűnhet a lépés, hiszen a munkaadó által fizetett járulékok még mindig alacsonyabbak, mint amennyit a bruttó bérből elvon az állam. Sőt, ha azt nézzük, a nemzetközi viszonylatban alacsony bérszint sem generálhat kiugróan magas költséget a vállalkozások számára. Igaz, a hazai, belföldre termelő cégek nem biztos, hogy profitálnak a magyar fizetések uniós szinten alacsony színvonalából. És épp ez utóbbi miatt lehet szükséges és indokolt a munkaadói járulékcsökkentés.
Az Eurostat adatai szerint az egy munkaórára jutó munkaerőköltség tavaly 7,5 euró volt, ami az ötödik legalacsonyabb a rangsorban. Ennél alacsonyabb költséggel csak Lettországban (7,1 euró), Litvániában (6,8 euró), Romániában (5 euró) és Bulgáriában lehet munkaerőt találni. A Magyarországra települő nemzetközi cégek számára tehát már most is rendkívül kedvezőek az állapotok, ráadásul az elmúlt évtizedben fokozatosan egyre vonzóbbá és versenyképesebbé vált a helyzet. Az uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben ugyanis még a 9. legalacsonyabb volt az egy órára jutó munkaerőköltség 5,9 euróval. Hiába tehát a 27 százalékos, 11 év alatt bekövetkezett emelkedés, a többi uniós országban ennél nagyobb mértékű növekedés történt ugyanezen időszak alatt.
Ha viszont megpróbáljuk a magyar cégek helyzetét felmérni az általuk fizetendő terhek szempontjából, akkor rögtön kiderül, hogy lenne még hova csökkenteni a járulékokat. Az egy munkaórára jutó 7,5 eurós munkaerőköltségből ugyanis 22,7 százalék terheli a munkaadót az Eurostat adatai szerint, ami a középmezőnybe rangsorolja hazánkat. A legmagasabb terheket Franciaországban fizetik a munkaadók, 33 százalékot, míg a legkevesebbet, 7 százalékot Máltán. A visegrádi országokra fókuszálva találunk a hazainál nagyobb és kevesebb terhet is. Lengyelországban például a munkaerőköltség 18 százaléka terheli a munkaadót, a szlovákoknál 23,6, a cseheknél pedig 27 százalék.
mfor.hu
