2016. július 4-én ülést tartott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a munkaadók és a munkavállalók, valamint a kormány részéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részvételével több kérdés mellett napirenden szerepelt. Itt ismertette a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közelmúltban nyilvánosságra hozott javaslata a munkaerőhiánnyal kapcsolatban.
A jelenlegi helyzet kapcsán az MGYOSZ úgy látja, a demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők (születésszám 1953-ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). Ez a tendencia a következő években is determinált. Eközben a munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A munkaerőhiánnyal szemben viszont a gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő szükségletet indukál. Ráadásul a magyar vállalkozások alacsonyabb technológiai szintje is a munkaerő kereslet felé mutat.
A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar, stb.). A rendelkezésre álló munkaerő viszont képzetlen, és a külföldi munkavállalók sem kívánnak Magyarországra jönni. Előretekintve sem rózsás a helyzet, a rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a Pisa felmérések romló eredménye is.
Az MGYOSZ leszögezi, hogy rövid távon a demográfiai trendek eredményeként a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson, a gazdaság működőképes maradjon. A munkaadók szerint például szükség van bevándorlókra, mint hangsúlyozzák, célzottan kell keresni, és kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására. Szerintük a béreket differnciáltan kellene emelni, összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
Az MGYOSZ azt is szükségesnek tartja, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, közmunkások képzése a vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel, és az ennek elérését motiváló rendszerekkel a képzők és a hallgatók irányában.
Hosszú távú célnak kell lennie szerintük a magyarországi munkaerő kínálat és kereslet egyensúlyának helyreállítása, a gazdaság bővüléséhez és a megfelelő kapacitások kihasználásához szükséges munkaerő biztosítása. A minőségi munkaerő biztosításának, a magyar vállalkozók nemzetközi versenyképességének javítása, a belső munkaerő tartalékok feltárása a versenyszféra számára.
Ehhez fel kellene zárkóztatni a romákat, fejleszteni kellene a képzést, méghozzá újragondolt, kompetencia alapú általános iskolai képzésre lenne szükség, a 4K előtérbe helyezésével. Meg kellene állítani a nettó elvándorlást is. Emellett a duális szakképzés kiterjesztésére lenne szerintük szükség a munkáltatók fokozottabb bevonásával, ösztönzésével. Segítséget jelentene a belföldi mobilitás élénkítése is: lakáshoz jutás elősegítése bérház/bérlakás programon keresztül.
mfor.hu
