A többlet tőkekövetelmény az érintett intézmények sokkellenálló képességének növelésével erősíti a hazai bankrendszer stabilitását - mutat rá a jegybank. A közleményben kifejtik: a válságot követően kiemelt jelentőségűvé vált a globális, illetve az egyéb (lokális) rendszerszinten jelentős intézmények sokkellenálló képességének erősítése, amely addicionális tőkepufferek előírásával növelhető. A globális rendszerszinten jelentős intézmények azonosítása nemzetközi szinten történik, míg az egyéb rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények azonosítása és tőkepuffereinek maghatározása nemzeti hatáskör.
Az Európai Unió tagországaiban legkésőbb 2016. január 1-jéig kell meghatározni az úgynevezett egyéb rendszerszinten jelentős intézmények - hitelintézetek és befektetési vállalkozások - körét. Az azonosítási eljárás harmonizálása céljából az európai bankhatóság iránymutatást bocsátott ki, amelyet az azonosítási folyamat során az MNB is alkalmazott.
Cégvilágot megzáró skandalumok!
A magyar jegybank 2015 őszén döntött az addicionális tőkepuffer bevezetéséről. Az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere konszolidált szinten maximum a kockázattal súlyozott teljes kitettség-érték 2 százalékát teheti ki, és a legjobb minőségű (CET1) tőkeelemekből kell megképezni, a többi tőkepufferen felül.
A tervek szerint a kilenc kiválasztott intézmény közül a legmagasabb ráta az OTP Bank Nyrt.-re fog vonatkozni, 2 százalék. A K&H Zrt. és az Unicredit Bank Hungary Zrt. számára 1 százalék lesz a ráta, továbbá 0,5 százalék vonatkozik az Erste, a Raiffeisen, az MKB és a CIB magyarországi cégére, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-re és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re.Az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffereit az MNB egyedi határozatokban fogja megállapítani 2016 harmadik negyedévében, a 2015 év végi, auditált adatok alapján. Ezt követően az MNB évente felülvizsgálja a rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét és a tőkepufferek mértékét - jelezték a közleményben.
MTI
