Magyarország idén a 60. legversenyképesebb ország lett, és a régiós országok rangsorát nézve kedvező változást hozott az elmúlt egy év. Hasonló lépést tett előre Szlovákia is (a 75. lett 3 helyet előre lépve), Csehország ugyanakkor 9, Románia pedig 17 helyet javított egy év alatt a versenyképességén. Lengyelország egyedüliként pedig egy helyet rontott.
Ezzel a változással viszont azt is "sikerült" elérnünk, hogy míg 2013-ban még az öt ország rangsorában a harmadik legversenyképesebbek voltunk a mostaninál rosszabb helyezésünkkel, a javításunk ellenére a románok beelőztek. Ahogy ugyanis fentebb említettük, hatalmas, 17 helyes ugrással az 59. legversenyképesebb ország lett a keleti szomszédunk a világon.
A román ugrásnál nagyobbat egyébként csak Algéria tudott javítani, hiszen a 100.-ról a 79. helyre kerültek idén. És ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni a legrosszabbul teljesítő országot is, mely talán nem nagy meglepetésre Líbia lett, melynek versenyképessége a 108. helyről a 126.-ra esett vissza.
Miért tartunk ott, ahol?
Mára pedig oda jutottunk - ahogy arra a felmérésben is rávilágítanak -, hogy hazánk számára sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária számít a legnagyobb versenytársnak, mintsem Lengyelország vagy Csehország. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú (mobil)kommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól. Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere (jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája, túl nagy a bürokratikus teher stb.).
Igen jó ugyanakkor - az új tagállamokhoz képest - a magyar infrastrukturális fejlettség, és az innováció terén is van némi előnye hazánknak, és az exportpiacokhoz való hozzáférés is jobb, mint számos más régiós országban. Hosszú távon igen rossz jel, hogy Magyarországon az új EU tagállamokhoz képest jóval alacsonyabb a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező lakosok aránya (91,3 százalék, ezzel szemben Lengyelországban 96,6, Csehországban 96 százalék, igaz Romániában csak 85,8).
Különösen intő jel a WEF szerint, hogy a régióban a 12 versenyképességi pillér közül Magyarország egyetlen egyben sem lett a legjobb, ám négyben lett a legrosszabb. A makroökonómiai környezet terén a magas GDP-arányos államadósság, a pénzpiaci pillérben a vállalatok hitelhez való hozzájutásának elégtelensége, a technológiai tényezőkben a már említett lemaradás az IKT-ban, míg az üzleti környezetben a világpiacon való csekély jelenlét és a termelési láncok csupán néhány szintjének ittléte rontja hazánk versenyképességét.
Nincs változás az élen
Svájc és Szingapúr továbbra is a két legversenyképesebb ország a világon, míg Finnország két helyet rontva "csak" a negyedik lett idén. A harmadik helyen az USA áll. Az ötödik helyre Németország került. Az öreg kontinens unióját tekintve a második legversenyképesebb Hollandia lett, amit az Egyesült Királyság követ.
mfor.hu
