A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a harmadik negyedévben 3,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a kiigazított adatok szerint. Bár ez is szép teljesítmény, az idei évben ez a leggyengébb növekedési ütemünknek számít. Ez a várakozásainknak megfelelő adat, hiszen ahogy arra a tegnap reggeli cikkünkben rávilágítottunk, a havi adatokkal rendelkező reálgazdasági ágazatok teljesítménye alapján a július-szeptember növekedési üteme az idén korábban tapasztaltakhoz képest kismértékben elmaradhat.
Az első negyedévben ugyanis 3,7, a másodikban pedig 3,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedéves teljesítményt is figyelembe véve az első kilenc hónap 3,6 százalékos növekedési ütemről árulkodik, tehát amennyiben nem lesz jelentősebb negyedik negyedéves visszaesés, könnyen az elemzői és kormányzati várakozásokat is meghaladó mértékben növekedhet idén a magyar gazdaság.
A megtorpanás visszaköszön a második negyedévhez képest mért adatokban is, hiszen a korábbi 0,9 és 0,8 százalékos növekedés után a harmadik negyedév egy szerény 0,5 százalékos pluszt hozott. Ennél gyengébb negyedéves teljesítmény legutóbb 2012 utolsó negyedévében volt, amikor is 0,4 százalékos csökkenést regisztrált a KSH.
A mostani lassulás - ahogy azt fentebb jeleztük - várható volt a havi ágazati statisztikák alapján. Az ipar augusztusban produkált szokatlanul gyenge hónapja, a kiskereskedelem lassabb növekedési üteme, az építőipari teljesítmény szelídülése mind hozzájárulhatott ahhoz, hogy az idei leggyengébb - ám még így is szép - adatát produkálja a magyar gazdaság.
Az, hogy ez a lassabb fokozatú ütem uniós rangsorban hátrébb tolja-e a magyar gazdaságot, 11 órakor, az Eurostat adatainak publikálásakor fog kiderülni, melyről természetesen mi is beszámolunk. Annyit viszont előzetesen tudhatunk, hogy a francia gazdaság éves bázison 0,4, negyedévesen pedig 0,3 százalékkal bővült. Ez az ütem pedig szintén lassulásra enged következtetni. A német gazdaság pedig 1,2 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.
Mit szólt ehhez a forint?
Lényegében semmit sem. Érdemi reakció nem mutakozott a hazai fizetőeszköznél, hiszen az adat megjelnése előtt közvetlenül 305,7-es szinten jegyezték az eurót, ami negyed órával később 305,6-ra változott.
Így kommentálja a nemzetgazdasági tárca az adatot
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében megjegyzi: a tartósan stabil növekedési ütem azért kedvező, mert a nyári szabadságolások okozta ideiglenes ipari termeléscsökkenés, valamint az augusztusban életbe lépett orosz embargó negatív hatásainak ellenére nőtt jelentősen a magyar GDP.
"A gazdaság bővüléséhez elsősorban az ipar és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak teljesítménye járult hozzá. (...) A mezőgazdaság szintén hozzájárult a gazdaság növekedéséhez a magas bázis ellenére. A szolgáltatások élénkülését a kedvező turisztikai adatok, a kiugró kiskereskedelmi forgalom és a szállítás ágazat egyaránt segítette" - írja a tárca. Felhasználási oldalon pedig a beruházások növekedését az építőipari termelés és a lakásépítések bővülése egyaránt előre vetíti.
"Várakozásunk szerint az EU és különösen az eurózóna növekedési üteme jobban mérséklődött az év első feléhez képest, mint a magyar gazdaságé, így gazdasági teljesítménye alapján Magyarország várhatóan ezúttal is az Európai Unió éllovasai közé fog tartozni" - zárul az NGM közleménye.
mfor.hu
