2014 novemberében tette közzé az EBRD a nemteljesítő vállalati hitelekre vonatkozó elemzését. Ebből egyebek között kiderült, hogy ez az egész magyar gazdaság szempontjából egy égető probléma. Mint a csütörtöki eseményen kiderült, a kérdésnek két aspektusa is van, Dr. Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára szerint az EBRD által elemzett vállalati, és a lakossági hitelállomány. Az IM helyettes államtitkára idézte az MNB közelmúltban megjelent tanulmányát, mely szerint a lakossági nemteljesítő jelzáloghitelek állománya az 1450 milliárd forintot meghaladta, ami az összes jelzáloghitel állomány 25 százaléka, amely a GDP 5 százalékát teszi ki. Ez pedig már olyan össze a helyettes államtitkár szerint, amelyet a törvényalkotó sem hagyhat figyelmen kívül.
Dr. Bodzási Balázs elmondta, hogy az EBRD abba az irányba ösztönözné a magyar jogalkotót, hogy a hitelező helyzetét erősítsék, legyen szó a bírósági végrehajtásról, például szabad végrehajtó választással. Emellett nagyobb hozzáférést kell kapniuk az adóssal, az adós vagyonával, valamint a végrehajtási eljárás aktuális állapotával kapcsolatos információhoz. Problémának tartották továbbá, hogy a hitelezőknek jelenleg semmiféle befolyásuk sincs a bírósági végrehajtó személyére nézve.
A helyettes államtitkár szerint a csődtörvény is átgondolásra szorul, mert a csődeljárás során talán érdemes lenne a hitelezőknek is lehetőséget adni ennek megindítására. Sokat segítene, ha az adósok kötelezhetőek lennének, hogy már az eljárás elején rendelkezzenek restrukturálási tervvel és egy gyorsított csődeljárás bevezetése is sokat segíthetne.
Dr. Bodzási Balázs megemlítette, hogy a felszámolási eljárás alatt a hitelezőknek lehetőséget adni, hogy engedélyezhessék egyes eszközök értékesítését, illetve jobban meghatározhatnák annak folyamatát. Elsőre meglepő, de a helyettes államtitkár szerint megfontolandó az EBRD javaslatai közül, hogy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos szervezeti egységet hozzanak létre a bíróságon belül.
Valamit lépni kellene, mert aránytalanul sok a felszámolási eljárás, ami sokszor azzal jár, hogy a felszámolást végző sem kapja meg az illetményét, a hitelezők (legyen szó magán vagy állami) pedig gyakran semmit sem kapnak.
A Ptk zálogjogi szabályai is átgondolandó. Nem világos az óvadék érvényesítésére vonatkozó szabályok csőd és felszámolási eljárás során. Problémát jelent a hitelbiztosítéki nyilvántartásai is. A felszámolás és zálogjogosult kielégítési joga végrehajtáson kívüli gyakorlásának viszonya.
Mint a helyettes államtitkár elmondta, a jogalkotási tervek a fenti kérdéseket figyelembe fogják venni. így a végrehajtási törvény átfogó reform előtt van, ahogy a csődtörvényre is hasonlók várnak. A jövő évben megszülethet a követeléskezelésről szóló külön törvény is. A Ptk. újabb módosítása mellett a magáncsőd törvény is további változások elé néz.
Utóbbi kapcsán Dr. Auer Katalin a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa elemezte a helyzetet. Mint arról az mfor.hu is beszámolt, a szeptember 1-én lépett életbe a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény kapcsán az MNB azt valószínűsítette, hogy 20-25 ezer családon segíthet. Ez azonban jelen pillanatban nagyon távolinak tűnik, Dr. Auer Katalin szerint becslések szerint 100-200 között van a bankokhoz benyújtott esetek száma, de a Központi Hitelinformációs Rendszerben még nem jelent meg egy eset sem. A jogász elmondta, hogy a végrehajtási rendeletek többségében megszülettek, néhány részletszabály még várat magára.
A vezető jogtanácsos az intézmény kapcsán kiemelte, hogy rendkívüli gyorsasággal született meg az idei évben, a nemzetközi példák azt mutatták, hogy általában többéves folyamat eredményeként jött létre a magáncsőd. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy módosításokra lesz szükség annak érdekében, hogy az intézmény elérhesse a célját. Ennek kapcsán Dr. Auer Katalin kiemelte, hogy egyszerűsítésekre lenne szükség, mert a szakértők többnyire egyetértenek abban, hogy szigorú feltételek miatt nehéz a belépés, amit terhel a rendkívül bonyolult adminisztrációs folyamat is. Úgy véli, bár a bankok részéről voltak fenntartások, ám a gyakorlatban nem áll meg, hogy a bankok mivel ellenérdekeltek akadályoznák az ügyfelek belépését.
A magáncsőd intézménye a túlzottan eladósodott adósokat akartak az intézménybe beterelni, azonban a statisztikák azt mutatják, hogy vannak egyéb okok. Az MNB már idézett tanulmánya szerint 140 ezer nemteljesítő adós van, akiknek az átlagos tartozása 8,6 millió forint, és többségükben a hátralevő futamidő meghaladja a 10 évet. A nemteljesítő hiteladósok 70 százaléka kisvárosokban és községekben él. Utóbbi kapcsán például érdemes megfontolni a méltányolható lakókörülmények szabályozását.
Az MNB tanulmánya szerint a nemteljesítő hitelek 10-20 százalékának van elegendő jövedelme, de mégsem akar törleszteni. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az elmúlt években folyamatosan voltak mentő intézkedések, megoldási javaslatok.
Mindezek fényében a Bankszövetség szakértője szerint üdvözlendő, hogy a magáncsőd intézményét egyszerűsítési szándék jellemzi. Auer Katalin szerint az MNB tanulmányának az a megállapítása, mely szerint 70-80 ezer adós megmenthető túlzó. Banki álláspont, hogy a végrehajtási folyamatok beindítása élénkítené a közös megegyezéses értékesítést és ösztönözné az adósok fizetési hajlandóságát is.
mfor.hu
