Zara László kifejtette: a magyarországi lakásingatlanok közül 2 millió rendelkezik három vagy annál több szobával. Ha azt feltételezzük, hogy ezeknek csak a fele ér többet 30 millió forintnál, akkor megbecsülhető, hogy a lakástulajdonosok egyötödét érinti majd az ingatlanadó fizetése.
Az adószakember kifogásolta, hogy a javaslat értelmében az ingatlan értékének megállapításánál nem veszik figyelembe, ha valakinek az ingatlanát hitel terheli, és ugyanúgy kell fizetni utána, mintha tehermentes lenne. Holott egy terhelt ingatlan piaci értéke jóval alacsonyabb az így meghatározott értéknél - mutatott rá. A kormány 2010-ben vezetné be a vagyonadót, amely a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagy értékű autókra, vízi- és légiközlekedési eszközökre terjedne ki.
Zara László szerint egy egységesen bevezetett, szakértőkkel kidolgozott ingatlanadó bevezetésének lenne létjogosultsága, azonban a jelenlegi javaslat egy értékalapú, szűk kedvezményezetti körű ingatlanadót körvonalaz. Kifejtette: gyakorlatilag a nyugdíjasokon kívül, akik egy feljegyzést kaphatnak a tulajdoni lapba, hogy tartoznak ezzel a befizetéssel, senki nem kapott mentességet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok örökösei kötelesek megfizetni az ingatlan utáni feljegyzett, meg nem fizetett adót.
A szakember elmondta: feltehetően sokan megpróbálják majd elkerülni az adó megfizetését, ráadásul a központi, és nem önkormányzati beszedés megnehezíti az egymillió ingatlan ellenőrzését. Emiatt az ingatlanadó könnyen a luxusadó sorsára juthat - mondta Zara László.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője a konferencián úgy vélekedett, "permanens és verbális adóreform" folyik Magyarországon, amelynek fő iránya ugyan jó, és segíti a munkahelymegtartó képességet, de - mutatott rá - munkahelyet adóztatással nem lehet létrehozni. A válság kezelését lehetővé teszi az adóreform, ám nem ez az egyedüli eszköz - hangsúlyozta Vámosi-Nagy Szabolcs.
A Figyelő és a CIB Bank által rendezett konferencián felvetődött kérdések között szerepelt, hogy van-e ideális forintárfolyam a vállalkozók számára, illetve mit tehet a az árfolyam stabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB). Kármán András, az MNB pénzügyi elemzések főosztályának igazgatója kifejtette: a monetáris politika feladata a válságban a pénzügyi infrastruktúra folyamatos működésének biztosítása, valamint a tőkeáramlások folytonosságának megőrzése. Hozzátette, hogy a jegybank mozgásterét korlátozza a pénzügyi stabilitási kockázatok jelenléte, és a befektetők kockázati étvágyának ingadozása. Minél kedvezőbb azonban a külső környezet, annál inkább ösztönözni tudja a monetáris politika a növekedést - hangsúlyozta Kármán András.
Az igazgató szerint a forint sebezhetőségének oka egyrészt, hogy a devizahitelezés visszaesése miatt a lakosság forintkereslete jelentősen lecsökkent, másrészt megváltozott a vállalati szektor viselkedése a lecsökkent fedezési keretek miatt.
Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója kifejtette: középtávon 250-300 forint közötti euró-árfolyam lehetne optimális, mivel ez éves szinten 5-7 százalékkal növelné a vállalat hatékonyságát, és 3-5 százalékos költségcsökkentést eredményezne. Hozzátette: a 250 forint alatti árfolyam tartós versenyképességi hátrányt okozna, míg a 300 forint feletti árfolyam kedvező ugyan az exportra termelő cégeknek, de az infláció és a devizahitel-törlesztések szempontjából nem optimális.
