Csak minden ötödik magyar érzi magát a devizahitelezés kárvallottjának
Miközben a híradások az eurózóna válságjelenségeit közvetítik, a magyarok 19 százaléka mondja azt, hogy máris kárvallottja a hiteleseket sújtó devizaingadozásoknak - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásában. A lakosság mindössze harmada válaszolta ezzel szemben azt, hogy sem rokonai, sem közeli barátai között nincs olyan, aki izgulna a dráguló deviza miatt (35 százalék).
A külföldi valutában való eladósodottság különösen érinti a harmincas korosztályt; ennek 34 százaléka vett fel devizaalapú hitelt. A hazai helyzet súlyosságát jelzi, hogy az egyes hitelesek között is nagy különbségek vannak, hiszen felük nélkülözések között él, esetleg hónapról hónapra anyagi gondokkal küzd (50 százalék), a devizaadósok harmada pedig beosztásaival jól kijön jövedelméből, illetve gond nélkül elboldogul (32 százalék).
Mivel erősen beivódott a köztudatba a gondoskodó állam képe, és a kabinet is többször megfogalmazta az erős állam üzenetét, az árfolyam-ingadozás okozta nehézségek miatt a társadalom a kormánytól vár segítséget. A magyarok 60 százaléka szerint ugyan a kormány lehetőségei korlátozottak, az összes megkérdezett fele szerint várhatók további lépések a devizahitelesek utólagos védelmében (49 százalék). Az adósok 84 százaléka érzi úgy, hogy a problémák megoldása túlnőtt a nemzeti kormányok hatáskörén. Elkeseredettségük azonban nem párosul egyértelmű pesszimizmussal, hiszen 42 százalékuk bízik a kabinet jövőbeli lépéseiben.
Gyurcsányékat hibáztatjuk
Az elmúlt években másfélszeresére nőtt államadósságért a magyarok 63 százaléka a korábbi kormányokat tartja elsősorban hibásnak, s csak 27 százaléka gondolja, hogy a világgazdasági válság a fő felelős. A megkérdezettek 56 százaléka szerint a korábbi kormányoknak büntetőjogi felelőssége is van. Az utóbbi hónapok és hetek hírei kapcsán nem meglepő, hogy csupán tízből hárman (27 százalék) támogatják jelenleg az euró bevezetését.
Ma a magyarok fele hátrányosnak tartja az euró bevezetését (51 százalék), és mindössze negyede szerint lenne előnyös a mielőbbi csatlakozás (27 százalék). Nem meglepő tehát, hogy a kormányfő több alkalommal is jelezte, csak 2020 környékén várható a forint felváltása euróval.
"Januári kutatásunkban kimutattuk, hogy a magyarok 95 százaléka szerint súlyos probléma Magyarország államadóssága. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy az ország pénzügyi szuverenitása szempontjából is fontos kérdésről van szó. Ezért augusztusi kutatásunkban arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadók szerint kit terhel felelősség a GDP 80 százaléka fölé ugrott államadósság miatt. Az eredmény egyértelmű: az ország sebezhetőségének növekedése ma a magyarok 63 százaléka szerint nagyobb részben vagy teljes mértékben a korábbi kormányok hibája. Mindössze a megkérdezettek negyede (27 százalék) nevezte a világgazdasági válságot az eladósodás fő okának" - olvasható a Nézőpont közleményében.
Az egyik legkiszolgáltatottabb csoport, a devizahitelesek kétharmada szerint is kisebb részben okolhatóak a nemzetközi gazdasági válság hatásai (66 százalék). A korábbi kormányoknak a megkérdezettek 56 százaléka szerint büntetőjogi felelőssége is van az államadósság nagymértékű növekedésében.
mfor.hu
