Mintegy háromezer új adóellenőrt vehetnek fel

Makró Adóhatósági razziák, bírságok

2007. június 13. 06:01

Hamarosan 2800 fővel bővülhet az adórevizorok létszáma - tudta meg a Világgazdaság. Információik szerint a kormány mai ülésén tárgyalja az előterjesztés-tervezetet, és ha elfogadja azt, a közeljövőben közel megduplázódhat az adóellenőrök száma.

Valóban van komoly kormányzati szándék a revizori létszám érdemi bővítésére - ismerte el a lap megkeresésére Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. Jelenleg 3500 adóellenőr dolgozik, ám részben az elvárt adóval kapcsolatos, az adóhivatalnak jelentős pluszmunkát adó kormányzati döntés tette szükségessé a revizori terület megerősítését.

Ismeretes: az elvárt adó megfizetése alól csak akkor lehet majd mentesülni, ha a veszteséges vagy nem kellően nyereséges vállalkozók, cégek bejelentik, részletezik ennek okait az APEH-nek, ám ekkor fokozott ellenőrzést kockáztatnak.

Egy revizor ma éves szinten átlagosan 5 millió forintjába kerül az APEH-nek (bérrel, járulékokkal és a munkavégzés költségeivel együtt), így a 2800 ellenőr felvétele az egyszeri (iroda, munkaeszközök beszerzése) költségeken túl 14 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az APEH az idén 58 milliárd forintot költhet személyi juttatásra és járulékokra, de ebben az összes adóhivatali dolgozó benne van - írja a Világgazdaság.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.