"Az élelmiszerfeldolgozás területén megvan a maga fontos szerepe a kisfeldolgozóknak ugyanúgy, mint a nagy, multi cégeknek. Ezért törekedni kell arra, hogy biztosítsuk a lánc szereplőinek kiegyensúlyozott fejlődését és a tagok közötti együttműködést. Fel kell ismerni, hogy Magyarország a magas hozzáadott értékű termékek révén emelkedhet ki a hazai értékesítés és az export területén egyaránt" - nyitotta meg a Magyar Gasztro Térkép Klaszter (MGTK) megalakulása alkalmából tartott sajtótájékoztatót Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Nem utolsó szempont, hogy ezeknek a termékeknek nem kell sok száz, vagy ezer kilométert utazniuk, hogy a fogyasztókhoz jussanak. „Bízom benne, hogy a Magyar Gasztro Térkép Klaszter lépés lesz afelé, hogy segítséget nyújtson a gyártóknak és termelőknek egyaránt, valamint elősegíti majd a magyar termékek nagyobb volumenű megjelenését” – tette hozzá az államtitkár.
Az MGTK elnöke, Orsolyák Zoltán szerint 6 évvel ezelőtt született meg a klaszter gondolata, az érdemi munka azonban csak egy éve indult, addig csak figyelték a piacot, felméréseket készítettek. A klaszter létrehozását fordított irányból kezdték, vagyis először bebizonyították, hogy van kereslet a vevői oldalon a magyar termékekre.
Problémás a magyar termékek piaca
"Majd ha lesz vendégem, vásárolok magyar terméket, mert drágák" - válaszolta egy vendéglős a klaszter megalapítása előtti felméréskor. További indok volt a hazai termék kerülésére a megfelelő származási dokumentumok hiánya, a kezdeti szállítói minőség későbbi leromlása, illetve a hektikusan mozgó árak - tájékoztatott Orsolyák.
Nincs kiszámító piactér, az értékesítői logisztika alacsony színvonala, csak a környékbeli értékesítési lehetőségek ismerete volt a termelői oldal indoka a nehezebb piaci érvényesülésre. Általános problémaként legtöbben viszont a "majd odaviszem, ha kifizetnek" magyarázat volt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is Orsolyák, hogy a vendéglátóipar van a legnehezebb helyzetben. Itt ugyanis a hazánkban működő több mint 14 ezer melegkonyhás üzlet közül talán ötezer, ami működőképes - a többi bezár vagy a vegetálás fázisában van. A túlélés érdekében ezek az üzletek pedig a létszámcsökkentés mellett az olcsóbb, külföldről származó alapanyag beszerzésével próbálnak spórolni - ez pedig nem kedvez a magyar termékek piacának. A vendéglátóhelyek mellett egyébként a kereskedelmi egységeket is bevonják a klaszterbe.
Összehozza az élelmiszerlánc egyes tagjait
Két nagy kereskedelmi lánc csatlakozott már a klaszterhez - a Profi és a Tesco -, melyek ezentúl változtatni fognak a beszerzési politikájukon, előtérbe helyezve a klaszter nyújtotta lehetőséget, ám az MGTK elnöke szerint a kisebb üzleteket is segíteni akarják, és arra ösztönözni őket, hogy a magyar termelők egyedi árukészletét vásárolják meg.
A kezdeményezés egy nagyobb kereskedelmi lánc számára azért fontos és szimpatikus, mert egy olyan lehetőséget biztosít a kereskedők és a termelők számára, mellyel könnyebb lehet a kapcsolatteremtés - mondta Kincses Zsuzsanna, a Profi kommunikációs vezetője. "Az online piactér segítségével szélesebb körből, kényelmesebben tudjuk kiválasztani a partnereinket, így gyorsan, pontosan fel tudjuk mérni az éppen aktuális árakat, kínálatot és gyorsabban tudunk jó döntéseket hozni" - tette hozzá.
Májer András, a Mirbesz Kft. kereskedelmi vezetője szerint abban reménykednek a klaszter alapítói, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően beindul egy egészséges körforgás, és a piac minden szereplője, valamint a lakosság is megérti, amennyiben a hazai termelők és vállalkozások termékeit és szolgáltatásait vásárolják meg, akkor azok forgalomnövekedése fejlődéshez és munkahelyek teremtéséhez járulhat hozzá.
Hogyan működik?
Remények szerint a virtuális piactér megkerülhetetlen lesz a mezőgazdasági szereplők számára, miközben szeretnék a vevőkhöz és az eladókhoz közel vinni ezt a "nagybani piac működését" lemodellező platformot. Itt csak a klaszter által minősített szereplők, termelők jelenhetnek meg kiemelt feltételek biztosítás mellett, így figyelemmel az áru lekövethető eredetére, igazolásokra. "Ezek hiányában nem lehet kereskedni a virtuális piactéren" - hangsúlyozta Bereczki Zsolt, a klaszter menedzsment cége, a Magyar Gasztro Kontroll Kft. ügyvezetője. A piaci mechanizmust úgy alkották meg, hogy ki tudja szűrni a nem megfelelő minőségű árukat, sőt a szereplőket is, hiszen például fizetési hajlandóság szempontjából is értékelhetők a lánc egyes tagjai.
A rendszerben történő szereplés azonban nem ingyenes, hiszen éves tagdíjat kell fizetni: ez a kisboltok és termelők esetében 6000 forint évente, az éttermeknek 12 ezer forint, a feldolgozók számra pedig évi 100 ezer forintot kell fizetni.
Székely Sarolta
mfor.hu
