Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: a bankok jövedelmezőségét leginkább az állami terhek - így a bankadó - mérséklése segítené. Úgy vélte, tovább már nem lehet úgy költséget csökkenteni, hogy az ne hasson negatívan az ügyfélszolgáltatásokra. A következő években több kockázatot fog vállalni a hitelezésben a bankszektor, mint eddig, de úgy vélte, ezek nem jelentenek veszélyt. Ez ugyanakkor normális külső környezetet is feltételez.
Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója is úgy vélte, már nem lehet tovább költséget csökkenteni, a bankok inkább a növekedésen keresztül szeretnék megoldani a problémákat. Kiemelte: a kockázati költségek visszaesése kedvező a jövedelmezőség szempontjából, de mivel az állami bankok száma nőtt, a jövőbeli hitelezés szempontjából kérdés, hogy ki a célcsoport; az állami bankok alacsonyabb árazással mennek-e ugyanazon ügyfelekhez. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a magyar állammal kötött Erste-megállapodásról elmondta: "gőzerővel" dolgoznak a bank értékelésén, és ő abból indul ki, hogy év végére megszületik a megállapodás az állami tulajdonszerzésről.
Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója egyetértett az Erste vezetőjével abban, hogy a kockázati költségek csökkenése segíti a bankok növekedési lehetőségeit, amihez a hitelezés növelése is hozzá kell hogy járuljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyre nagyobb hitelezési aktivitás egyre nagyobb versennyel is jár. Ahhoz, hogy Magyarországon körülbelül 10 százalékos tőkearányos megtérüléssel tudjanak számolni, szükség van a lakossági és a vállalati hitelezési bevételek, valamint a tranzakciós befektetési szolgáltatások bevételének növekedésére is, emellett a kockázati költségek mérséklésére és a működési költségek csökkentésére. A termelés, a feldolgozás, és az ingatlanpiac nagyon hiteligényes, ebből az első kettőnél látszik is bővülés, de az ingatlanberuházásoknál csökkenés van. Az ingatlanszektort és a nem teljesítő portfóliót leszámítva kisebb növekedés látható a bankok hitelezési aktivitásában.
Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a 10 százalékos tőkearányos megtérülés nem elégséges, 12-13 százalék lenne az a küszöb, ami valóban tükrözné a tőkeköltséget, de Magyarországon nehéz feladat ezt elérni. A bankoknak a hatékonyságon kell dolgozniuk, a bevételi oldalon azonban a magas tőketeher miatt nem tudnak csak a hitelezésre figyelni. Heinz Wiedner szerint azok a bankok lesznek nyereségesek, amelyek jobb szolgáltatásokat nyújtanak. A bankok szeretnének hitelezni, de ugyanazokat az ügyfeleket nem finanszírozhatják, mint a válság előtt. A bankok tehát felelősen hiteleznek, de egyelőre nincs kereslet a hitelképes ügyfelek részéről.
Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy a következő években több tényező is van, ami csökkenteni fogja a banki nyereségességet. Kifejtette: a jelzálog- és autóportfólió kisebb, mint ahogyan a marzsok is, a Budapesti bankközi forint hitelkamatláb (Bubor) soha nem volt ilyen alacsony, erős a verseny, és a kártalanítási alapokba való befizetési teher is nő. Ezek miatt Zolnai György szerint 2016-2017-ben már a korábbinál rosszabb lesz a tőkearányos megtérülés. Ő is úgy vélekedett, hogy a működési költségeket már nem lehet tovább csökkenteni, a hitelezés bővítésére viszont megvan a szándék. A bankok úgy versenyeznek a jól hitelezhető cégekért, hogy egyre kevesebb feltételt állítanak, ami veszélyes is lehet egy újabb válság esetén a visszafizetés szempontjából.
MTI
