A parlamenti őszi ülésszakára több törvényjavaslattal is készül a Belügyminisztérium. Ezek sorában módosítani készülnek a fegyvertartásról szóló jogszabályt, hogy az uniós irányelvhez igazodjon a magyar szabályozás.
Pintér Sándor belügyminiszter több javaslattal készül az őszre
Bár részleteket nem árult el a tárca, az irányelv alapján a fegyvertartás szigorítása jöhet szóba. A 2017/853-as irányelv ugyanis a bűnözésre, illetve a terrorcselekményekre tekintettel célozza a "tűzfegyverekkel való visszaélések problémájának kezelését".
Ezzel nincs összefüggésben, de a migrációról szóló törvényt is megnyitná a tárca. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a harmadik országból érkező, tanumányokat, kutatási tevékenységet végző személyek három hónapot meghaladó uniós tartózkodásának "jogszabályi kereteit" javítsák.
A már meglévő tartózkodási jogcímek - tanulmányok folytatása, kutatás, önkéntes tevékenység mellé pedig bevezetik a gyakornoki jogcímet. Ez a jogharmonizációs feladat, de a belügy megfogalmazása szerint ez csak az egyik része a törvénymódosításnak.
Egy másik előterjesztés a rendvédelmi szervek hivatásos állományának 2018-as illetményemelését építi be a vonatkozó törvénybe. Politikai szempontból sokkal izgalmasabb viszont az a javaslat, amely az úgynevezett Szabó és Vissy kontra magyar állam ügy miatt kerül a parlament elé.
Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban megtámadta azt a törvényi szabályozást, amely bírói engedély nélkül is lehetővé tette a magyar terrorelhártó szervnek, hogy titkos megfigyeléseket végezzenek. Az ügy Strasbourgban kötött ki, az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol az intézet munkatársainak adtak igazat.
Ezért szükségessé vált a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása, amire most ősszel kerül sor. A törvénykezés részeként meghatározó mértékű ellenőrzési jogkörrel ruházzák fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
Nem törvényi, hanem rendeleti szintű lesz az a módosítás, amelyikben meghatározzák az engedély nélkül létesíthető kutak körét. Ez egy a parlamenthez már benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódik, amelyben a 80 méteres mélységig engedélyezési és bejelentési eljárás nélkül tennék lehetővé a kutak fúrását. További fontos feltétel, hogy a vízkivétel ne haladja meg a házi vízigényt, azaz tényleg csak saját használatra lehessen működtetni a kutat.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
