A devizakötvényből törlesztettünk
A mostani gyenge forintárfolyammal kapcsolatban az mfor.hu szerette volna megtudni, hogy a kormánynak mi az a jegyzésszint, melynél bármilyen, a rendelkezésére álló eszközzel beavatkozást lát szükségesnek. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azonban megnyugtatott "a forint árfolyamának legutóbbi kilengését átmenetinek tekintjük".
A héten kellett egy lejáró jen alapú kötvényt visszafizetnünk, sőt a jövő héten két alkalommal is utalnunk kell az IMF-nek. A korábbi törlesztésekkel ellentétben, amikor például a Prémium Euró Magyar Államkötvény iránti megnövekedett kereslet tette lehetővé az előtörlesztést, most már "az idei év eleji devizakötvény-kibocsátásból képzett devizatartalékból lett visszafizetve. A jövő héten esedékes IMF-hitel törlesztésre is rendelkezésre áll a forrás az említett devizabetétből" - tájékoztatott Banai Péter Benő.
Konkrét javaslatok még nincsenek az újabb adósmentésre
Az elmúlt hetekben egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapott az újabb, devizahitelesek megmentésére irányuló mentőcsomag, mely a háztartások mellett a kis- és középvállalatokat is érintené. Legalábbis Orbán Viktor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó fórumán tartott beszédében konkrétan ki is fejezte ebbéli szándékát.
Utóbbival kapcsolatban azonban érdekes, hogy a kkv-k rövid lejáratú hiteleire is vonatkozna-e a mentőcsomag, hiszen a PSZÁF statisztikája szerint a 2012-ben folyósított hiteleknek 70 százaléka ilyen volt. Banai Péter Benő ezzel kapcsolatban közölte: "a növekedés beindítása szempontjából rendkívül fontos, hogy a Magyarországon működő bankok partnerként növeljék hitelezésüket a beruházások beindításához. E cél elérésének több eszköze van. Mind a bankadó, mind a devizahitelesek megsegítése tekintetében olyan megoldásokra törekszik a kormány, hogy mind a gazdasági növekedés élénkítésének, mind az államháztartás egyensúlyának szempontjai érvényesüljenek. A minisztérium konkrét javaslatokat az érintett külső szervezetekkel (pl. a Bankszövetséggel) történt egyeztetés után fogalmaz meg".
Jön a kiigazító csomag, ha nőne az adósság
Azok után, hogy a minap megjelent statisztika szerint soha nem látott magasságokba emelkedett az adósságunk, felmerült a gondolat, miszerint a kormány 0,9 százalékos GDP-prognózisának és a hiánycél teljesülése, illetve egy 3 százalék körüli éves infláció esetén a kabinet nem tudná teljesíteni azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy ne növelje a GDP-arányos államadósságot.
Ezzel kapcsolatban a helyettes államtitkár közölte: "az államadósság alakulását számos további folyamat határozza meg (pl. a Kincstári Egységes Számla állományának alakulása, a költségvetést nem érintő, de az államadósságot befolyásoló európai uniós támogatások összege). Mindezen tételekből együttesen adódik az államadósság összege. 2010 óta csökken az államadósság GDP-arányos mértéke, s ezen csökkenést a kormány szándékán túl az Alaptörvény és a gazdasági stabilitásról szóló törvény is kötelező jelleggel írja elő. Ez utóbbi törvény értelmében, ha az államadósság a féléves felülvizsgálatot követően várhatóan mégsem csökkenne, akkor a mindenkori kormánynak a költségvetési törvény módosítását kell kezdeményezni".
Tehát vagy a bevételi, vagy a kiadási oldalhoz lenne kénytelen hozzányúlni a kormány egy új kiigazító csomag formájában, ha a féléves felülvizsgálat azt szükségessé tenné.
mfor.hu
