A múlt heti relatív szegénységi küszöbre vonatkozó statisztika után most azt nézzük meg, hogy a depriváció tekintetében hogy áll Magyarország az uniós országok körében. Míg előbbi azt mutatja meg, hogy hányan élnek olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el a nemzeti átlag 60 százalékát, utóbbi bizonyos anyagi javak hiányát mutatja meg. (Az oldalsó boxban olvasható, pontosan milyen jószágokról is van szó.)
Bár mind a két mutató az életkörülmények bemutatását célozza, a szegénységi küszöb alatt élők arányából az nem derül ki, hogy pontosan mit is jelent az adott országban. Leegyszerűsítve, egy az átlagbér 60 százalékát kereső német lényegesen jobban élhet, mint egy magyar.
A depriváció ugyanakkor könnyebben összevethető, magas szintje pedig valódi nélkülözésre utal, hiszen a felsorolt tételeknek (talán a gépkocsi lehet kivétel) alapvetőnek kellene lenniük minden családban.
Az adatok szerint Magyarországon a harmadik legmagasabb a depriváltak aránya az unióban. Nálunk csak a románok és a bolgárok élnek nagyobb anyagi nélkülözésben.
(Az Eurostat adatsorából Nagy-Britanniára (8,3), Írországra (9,9) Horvátországra (14,7) és Luxemburgra (1,8) vonatkozóan csak 2013-as adat áll rendelkezésre, azonban nem valószínű, hogy ezekben az országokban olyan változások történtek volna, amely hazánk helyezésén módosítanának).
Az uniós csatlakozásunk óta a depriváció 2008-ban volt a legalacsonyabb, 17,9 százalék és 2013-ban a legmagasabb, 26,8 százalék. Egy év alatt tehát sikerült szépítenünk, 2010-hez képest viszont még mindig rosszabb helyzetben vagyunk, mint az a következő grafikonon is látszik.
Ha pedig az nézzük meg, hogy 2010 és 2014 között mennyivel nőtt az egyes országokban a depriváltak aránya, hazánk a 2,3 százalékpontos növekedésse itt is előkelő helyet foglal el.
Az idei évben ugyanakkor nagy esélyünk van arra, hogy helyzetünk javuljon, hiszen a gazdaság mellett a fogyasztás is nagyobb ütemben nő, mint az Európai Unióban.
mfor.hu
