Márton Péter a Heti Válasz július 25-i, csütörtöki számában megjelenő interjúban kifejtette: a jelenleg állami tulajdonban lévő cégek döntő többsége stratégiainak nevezhető, rajtuk kívül szinte csak olyan nonprofit társaságok vannak még állami tulajdonban, amelyek esetében nincs értelme a magánosításnak. Már nincs is azonban mit eladni, ezért – ahogy a Mol-részvények vagy az E.On gázüzletágának példája is mutatja – az állam inkább a visszavásárlást részesíti előnyben.
Az FHB Jelzálogbankban lévő 7 százalékos állami tulajdonrész növelése jelenleg nincs napirenden - válaszolta annak firtatására, hogy most, mivel a bankszektorban a magyar jelenlét növeléséről van szó, növelheti-e befolyását az állam - a Gránit és a Széchenyi Bankhoz vagy a takarékszövetkezetekhez hasonlóan - az FHB-ban is.
"Mielőtt megkérdezné: sem a Mol, sem a Richter, sem az OTP esetében nem tervezzük az állami tulajdonrész növelését, részvényeik tőzsdei felvásárlását" - szögezte le Márton Péter. A Rába-projektről azt mondta, hogy a tervek alapján a jövő év második felében gördülhet le a szalagról a Rába első, Volvóval közösen gyártott busza.
A víziközműcégek összevonásának racionális okai vannak - mondta Márton Péter. A kisebb falvakat ellátó társaságok javarészt veszteségesen működnek, szemben a nagyobb városokat kiszolgáló vállalatokkal. A víziközműcégek koncentrációjával a szélsőségek mérsékelhetőek. A vezetésben lévő párhuzamosságok felszámolásával több milliárd forintos költségmegtakarítást lehet elérni. A nagyobb városok önkormányzati tulajdonban lévő társaságait nem érinti az integráció - tette hozzá.
Az MNV vezérigazgatója az interjúban beszámolt arról is, hogy a MÁV volt székházának hasznosítására több alternatíva is létezik, az épület eladását nem tervezi az állam.
MTI
