Sokat buktunk az új gázártámogatáson
Elsősorban az energia- és üzemanyagáraknak volt köszönhető, hogy a szeptemberi 3,6 százalékról októberben 3,9 százalékra emelkedett az infláció - derül ki a KSH által péntek reggel közölt statisztikából. Szeptemberhez képest 0,7 százalékos volt az átlagos áremelkedési ütem.
Az októberi áremelkedés részben a szociális alapú gázártámogatás megszűnésének volt köszönhető: a háztartási energiáért 1,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy hónappal korábban, ezen belül a távfűtés 3,9 százalékkal, a vezetékes gáz pedig 3,1 százalékkal lett drágább. A kormány szeptemberben szüntette meg a korábbi gázártámogatási rendszert, azóta lakásfenntartási támogatásként kaphatnak segítséget a rászorulók. A kormány érvelése szerint az új lakásfenntartási támogatással a többség jobban jár, azonban a KSH-statisztikák a jelek szerint nem ezt mutatják.
Az egyéb cikkek esetében is átlagon felüli volt az áremelkedés mértéke októberben, az 1,4 százalékos drágulás elsősorban az üzemanyagoknak köszönhető, melyekért 2,7 százalékkal kellett többet fizetni, mint szeptemberben. Átlagon felüli volt a gyógyszerek áremelkedése is, az 1,7 százalékos drágulás annak volt köszönhető, hogy október elején több készítmény állami támogatása is csökkent.
Egy év alatt az átlagnál jobban emelkedett az élelmiszerek ára, 5,1 százalékos drágulás volt megfigyelhető. Ezen belül a leginkább a cukor ára emelkedett, 43,2 százalékkal kellett érte többet fizetni, mint 2010 októberében. A margarin 22,7 százalékkal került többe, míg a liszt ára 18,9 százalékkal ugrott meg egy év alatt. Jelentős, 12,9 százalékos árcsökkenés volt ugyanakkor az idényáras élelmiszerek területén.
Egy év alatt is sok fejtörést okoztak az üzemanyagárak az autósoknak, 17,8 százalékkal emelkedett a benzin és a gázolaj fogyasztói ára tavaly októberhez képest. A gyógyszerek esetében 4,2 százalékos drágulással kellett szembesülnie a lakosságnak. Szintén átlag felett, 5,9 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 15,6 százalékkal, a távfűtésé 7,6 százalékkal, a vezetékes gázé 5,6 százalékkal.
Ez még csak a kezdet
Az biztos, hogy az októberi 3,9 százalékos inflációs rátával hosszú időre elbúcsúzhatunk a 4 százalék alatti pénzromlástól. A novemberi adatokban ugyanis már megjelenik majd a szeszes italok, dohányáruk és a gázolaj jövedéki adójának emelése, ami jelentősen megdobhatja a rátát. Januárban pedig jön az újabb teher, az áfaemelés, hiszen a kormány már elhatározta, hogy 25-ről 27 százalékra növeli a forgalmi adó általános kulcsát. Szakemberek szerint ezzel jövőre az 5 százalékot is megközelítheti az éves átlagos infláció, majd az adóemelések kipörgésével 2013 elején eshet nagyot.
Az elmúlt hónapokban egy másik folyamat is az áremelkedések irányába hat: hónapok óta jelentősen gyengébb a forint a korábban tapasztaltnál, ha a jelenlegi 310 körüli euróárfolyam tartósan fennmarad, akkor az szinte minden importtermék árában éreztetni fogja a hatását. Vagyis könnyen lehet, hogy most már nem 5 százalékhoz közeli, hanem 5 százalék feletti inflációról beszélhetünk 2012-t illetően.
Az európai uniós módszertan alapján számított 3,7 százalékos szeptemberi magyar infláció egyébként a közösségben már most magasnak számít, ennél nagyobb ütemben csak a balti államokban, Szlovákiában és Ausztriában emelkedtek az árak. Ha az adóemelések miatt megugrik a ráta, akkor könnyen lehet, hogy a jelenleg az EU-ban legmagasabbnak számító 4,7 százalékos litván inflációt is lepipálhatjuk.
"A következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra" - emeli ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A szakember szerint a jövő év elején jelentős emelkedést okoz az áfa felső kulcsának emelése, bár feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. Így 2012 elején 5 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6 százalék lehet.
"Ezen hatások kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3% inflációs cél elérése. Ennek ellenére az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az előbbi okok miatt a piaci turbulenciák fokozódása esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet" - vélekedik Suppan.
Beke Károly
mfor.hu
