2007. augusztus 29. 14:17

Ötszáz euró bruttó keresetből a legkevesebb pénz a lengyelek, közvetlenül utánuk pedig a magyar munkavállalók zsebében marad az adók és járulékok megfizetését követően, míg ezer eurós bruttó keresetet alapul véve a magyar munkavállalók kapják a legkisebb nettót kézhez - derül ki a Deloitte Magyarország által összeállított, a visegrádi országok munkavállalóinak nettó keresetét összehasonlító adatokból.

A Deloitte által készített táblázat ötszáz illetve ezer euróra - azaz nagyjából a visegrádi országok havi átlagkeresetére, illetve annak kétszeresére -, egy kétgyermekes család egyik keresőjére vetített nettó jövedelmeket hasonlítja össze, a 2007-ben érvényes adójogszabályok figyelembevételével készült számítások alapján.

A táblázat szerint a magyarok az ötszáz eurós bruttó jövedelem 72,4 százalékát, a lengyelek 70,67 százalékát, a csehek 84,42 százalékát, a szlovákok 85,6 százalékát kapják meg nettóként.

Ezer eurós bruttó keresetet alapul véve Magyarországon a nettó kereset aránya a bruttóhoz képest 57,2 százalék, míg Lengyelországban 68,35 százalék, Szlovákiában 78 százalék, Csehországban 79,79 százalék.

A százalékban mérve hasonló társadalombiztosítási járulékterhelés ellenére jelentős eltérések keletkeznek az adórendszerek különbözősége (az adóalap számítása, az alkalmazott sávok száma, szélessége, az adókulcsok mértéke illetve a családi kedvezmények) miatt - kommentálta az adatokat Ágoston Katalin, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.

Csehországban 2008-ra olyan adóreform bevezetését tervezik, amely a munkáltatók összköltségének változatlanul hagyása mellett, a speciális családi kedvezmény következtében jelentős nettó jövedelemnövekedést eredményezhet az adózó magánszemélyeknél.

A tervezett terhekkel számolva ötszáz eurós bruttó keresetnél a nettó kereset 501,07 euró (a bruttó 100,21 százaléka), ezer eurós bruttó keresetnél pedig 883,93 euró (a bruttó 88,39 százaléka) a Deloitte táblázata szerint.

MTI/Menedzsment Fórum