A 2011 februárjában, 600 fős mintán végzett kutatás az átlagjövedelem felett keresők megtakarítással kapcsolatos magatartását és attitűdjeit vizsgálta, mivel elsősorban ők azok, akiknek az adóváltozások következtében nőtt a jövedelme.
A felső-közép (bruttó 200-400 ezer forint) és a felső (bruttó 400 ezer forint felett) jövedelmi szegmens körében végzett felmérés megerősíti, hogy itt eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a megtakarítási hajlam, hiszen háromnegyedüknek már most is van megtakarítása, miközben a teljes lakosságban ez az arány mindössze 20 százalék - derül ki a kutatásból.
A megkérdezettek 74 százaléka most fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint 5 évvel ezelőtt, 61 százalék pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban. A kutatásban résztvevők idén havi 60 ezer forintot szeretnének megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint eddig. 94 százalékuk havi rendszerességgel tenne félre, és kétharmaduk legkésőbb márciustól kezdené a gyűjtögetést.
Az szja-változások hatására a megkérdezettek 65 százalékának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38 százalék), míg közel harmaduk (30 százalék) a havi kiadások - rezsi, egyéb fix költségek - fedezésére fordítja azt. Tizenhárom százalékuk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.
A jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra, illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45 százalék) és a befektetési alapok (43 százalék).
Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében nőtt az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére. A Tartós Befektetési Szerződést (TBSZ) egyelőre kevesen ismerik és veszik számításba - mindössze a válaszadók tizede számára merült fel alternatívaként - miközben a megkérdezettek 62 százaléka számára fontos, hogy adóelőnnyel járjon a megtakarítása.
MTI
