Az előterjesztett törvényjavaslat értelmében a 2009-es adótábla a teljes évre vonatkozóan, tehát 2009. január elsejéig visszamenőleg megváltozik. Az adókulcsok (18 és 36 százalék) változatlansága mellett az adótábla 18 százalékos kulcsának sávhatára 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik. A változás éves szinten 36 ezer (havonta 3 ezer) forint nettó jövedelem-növekedést jelent az érintett munkavállalók részére.
Csökkenő munkáltatói terhek
A tervezet szerint 2009. július elsejétől a foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29 százalék helyett 26 százalék tb-járulékot kell fizetniük. A járulékalapot képező jövedelem azon részére, amely meghaladja a minimálbér kétszeresét, az irányadó tb-járulék mértéke változatlanul 29 százalék marad.
Emellett 2009. július elsejétől a munkáltatóknak szintén a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a munkaadói járulék mértéke továbbra is 3 százalék.
Rövidebb lesz a táppénz
A tervezet szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken. A javaslat a táppénz általános mértékét is csökkenti: két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70 százalékról 60 százalékra, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra mérséklődik ez az összeg. A módosítás lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, amely rendelkezés így kvázi járulékemelésnek is felfogható.
Az eddig adómentes családi pótlék (és oktatási támogatás) 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul. A törvényjavaslat szerint egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - lesz a családi pótlék 50-50 százaléka minden arra jogosult magánszemély, illetve a vele közös háztartásban élő élettárs esetében.
A családi pótlékot tehát nem csak azon magánszemély adóalapjába kell beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülő, élettárs adóalapjába is. Egyedülálló szülőnek ugyanakkor csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.
A változás következtében a családi pótlék ugyan nem válik adókötelessé, viszont ha az abban részesülő magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni.
Az általános forgalmi adó mértéke 20 százalékról 25 százalékra növekszik 2009 júliusától, ami a korábban tervezett 23 százalékhoz képest is emelkedést jelent. További újdonság, hogy bizonyos tejtermékekre, illetve pékárukra, valamint - előreláthatóan 2009. augusztus 1-től - a távhőszolgáltatásra kedvezményes, 18 százalékos kulcsot vezetne be a tervezet.
2010-ben jöhet az ingatlanadó
Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint az adócsomagot már júniusban elfogadhatja az Országgyűlés. A szaktárca vezetője a minimálbér adómentességét és az adójóváírást - szociális okok miatt - megtartaná, a kisadókat viszont eltörölné.
2010-ben várhatóan mérséklődik a személyi jövedelemadó - az új rendszer azok számára lesz kedvezőtlen, akik nem rendelkeznek bevallott jövedelemmel, csak nagy értékű ingatlannal. Az ingatlanadóval kapcsolatban egyelőre több verzió van napirenden: így számolnak például azzal is, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanoknál kisebb, a nagyobb értékűeknél magasabb kulcsot, azaz sávos, progresszív adózást alkalmazzanak.
Az EP-választásokig lezavarnák az adóvitát
Úgy tűnik, a kormány sürgeti a törvények minél előbbi elfogadását. Politikai elemzők szerint ennek oka, hogy a június 7-i EP-választások után a szocialista párt már nem lesz hajlandó megszavazni semmiféle megszorítást.
VMI
Menedzsment Fórum
