A KDNP támogatja a Népesedési Kerekasztal által közzétett, a nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó koncepcióját, amelyik figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát is - közölte a párt a napokban.
Mint arról az mfor.hu is beszámolt, június elején jelent meg a Népesedési Kerekasztal koncepciója a nyugdíjrendszer reformjára. A szervezet ebben azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer csaknem kizárólag felosztó-kirovó elven működik, gyakorlatilag bünteti a gyermekvállalást. Az efféle rendszerek három generációt kapcsolnak össze: az aktív korúak kifizetik az idősek nyugdíját, cserébe azért, mert a mostani idősek felnevelték őket, és egyben felnevelik a következő járulékfizetői generációt, akik majd az ő nyugdíjukat finanszírozzák. A nyugdíj-megállapítás szabályai e két kapcsolat közül azonban csak egyet vesznek figyelembe, azt, hogy valaki aktív korában mennyit adott a nálánál idősebbeknek (mennyi járulékot fizetett).
Így támogatnák a gyerekvállalást
Mivel a kifizethető nyugdíjak nem kizárólag ettől függnek, hanem főleg attól, hogy mennyi erőforrást fordítottak a következő járulékfizető generáció felnevelésére, a jelenlegi rendszer inkonzisztens, igazságtalan, gyakorlatilag önfelszámoló, és ezért korrekcióra szorul, hangsúlyozza a Népesedési Kerekasztal koncepciója. Szerintük a gyermeknevelésnek a nyugdíjrendszerben is érvényesülnie kellene, így ennek egyik esete lehetne, hogy azoknak a kezdőnyugdíját, akik egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval súlyozzák.
Ugyancsak egyik lehetséges megoldása a gyermekneveléstől függő nyugdíjkorhatár. A normál korhatártól csak azok kaphatnak járadékot, akik megfelelő számú (az egyszerűség kedvéért: legalább egy) járulékfizetőt állítottak maguk helyett. A többiek nyugdíját is megállapítják a korhatár elérésekor, de csak magasabb életkorban kezdhetik meg a járadékfelvételt.
A szervezet szerint lehetséges a járulékfizetés szakaszában is a járulékmértékek eltérítése gyermekszám szerint. Sok szempontból ez lenne a legtisztább megoldás, konzisztens azzal a felfogással, amely a gyermeknevelést természetbeni járulékfizetésnek tekinti. Továbbá ez lenne az a megoldás, amely időben a legközelebb hozza a következményeket, így a várható viselkedési reakciók (magasabb emberi tőke beruházás) is erőteljesebbek lehetnének.
KDNP: régóta szeretnék összekötni a nyugdíjakat és a gyereknevelést
A kisebbik kormánypárt közleményében azt hangsúlyozta, hogy a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítések figyelembe vételének gondolata Európa-szerte felmerült. Ráadásul a KDNP 2007-ben megfogalmazott nyugdíjreform tervezete is olyan rendszerre tesz javaslatot, amely jutalmazza azokat, akik a közösség érdekében erőfeszítést tesznek, akik befizetésekkel, illetve gondos gyermekneveléssel támogatják a rendszer fennmaradását.
Úgy érvelnek, hogy az európai országokban működő felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben az idősek nyugdíját az aktív korosztály járulékfizetései biztosítják, a mai aktívak későbbi nyugdíját ezért gyermekeik generációja fogja fedezni. Álláspontjuk szerint azok is fognak nyugdíjat kapni, akik nem vállaltak gyermeket, de az ő nyugdíjukat "azok gyerekei fogják kitermelni, akik nem csak vállalták, de megfelelő nevelésben és képzésben részesítették őket". A KDNP ezért igazságosnak tartja, hogy akik "befektettek" a jövőbe, azok kapjanak ezért valamilyen többletjuttatást.
Ahogy fent összefoglaltuk, az említett koncepció szerint ez lehet nyugdíj-megállapítás szabályozása megfelelő szorzószámmal, korhatárkedvezmény vagy járulékfizetési kedvezmény. A gyermeknevelés költségeit vizsgáló kutatások szerint annak egynegyedét fedezik a társadalmi juttatások, míg háromnegyede a szülőket terheli, ezt az áldozatot kompenzálja némileg a javasolt nyugdíjreform - teszi hozzá a KDNP közleménye.
mfor.hu
