Az AXA csoport nyugdíjazással kapcsolatos, Retirement Scope néven 26 országban elvégzett felmérése szerint a magyar nyugdíjasok mintegy egyharmada havi átlagban 28 400 forinttal kevesebbel kénytelen beérni, mint a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi mintegy százezer forint.
Ezzel szemben több európai országban fordított a helyzet: a nyugdíjasok számára folyósított összegekből megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 28 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány. A hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg öt illetve 16 százalékát teszi ki.
Magyarországon a költségvetési kiadások között még mindig legnagyobb súllyal a nyugdíj és a szociális kiadások szerepelnek, a GDP 9,8 százalékát teszik ki, miközben ez az arány a másik három visegrádi országban mindössze 5,5 százalék. A munkavállalók 75 százaléka mégis úgy érzi, hogy nem lesz elegendő az a gondoskodás, amire az államtól számíthatnak – derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.
Nem gondoskodunk magunkról
"A munkavállalók érzik az öngondoskodás szükségességét Magyarországon, de még csak kevesen jutottak el odáig, hogy tegyenek is érte valamit, sőt a megkérdezettek több mint fele bevallotta, hogy nem is érti a nyugdíjtervezéssel összefüggő kérdéseket, így nem érzékeli ebben saját felelősségét sem" – hangsúlyozta Bartók János, az Aviva vezérigazgatója.
A kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek - ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének - arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak, illetve a nyugdíjukat külön munkával egészítik majd ki. A 25 és 34 év közötti korosztály 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres megtakarításokat, a 35 és 54 év közöttieknek pedig mindössze harminc százaléka él ezzel a lehetőséggel. Közben a megkérdezettek 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon.
A gazdagok sem tesznek félre
A Retirement Scope hazánkban több ezer megkérdezettet felölelő felmérésből kiderül az is, hogy a magasabb keresetűeknek nyugdíjba vonulásuk idején lényegesen nagyobb hiánnyal kell számolniuk, ha az aktív korukban megszokott életszínvonalat a munkabérüknél jóval alacsonyabb összegű nyugdíjból kell fenntartaniuk. Vagyis aki most tehetősebb, az sem tesz félre időskorára jövedelmével arányosan magasabb összeget. Egy átlagos, 30 és 40 év közötti, havi 150 ezer forintot költő férfi időskorra szánt megtakarításai jelenlegi szükségleteinek hatvan százalékára nyújtanak fedezetet, tehát a hiány negyven százalék. Ezzel szemben egy háromszázezer forintból élő férfi esetében ez az arány megfordul, és a hiány ekkor már közel hatvan százalék.
