Az EKB 137 pénzintézetet kérdezett meg arról, hogy tervezi-e a háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott kölcsönök feltételeinek enyhítését, illetve mennyi hitelkérelemre számít. A válaszokból kitűnik, hogy a kilátások erősen országfüggőek.
Kedvező jel, hogy már a második egymást követő negyedévben az euróövezet bankjai, nagyon kis mértékben ugyan, de enyhítettek a vállalati hitelezés feltételein a 2007 közepétől 2014 elejéig tartó szigorítások után. Hasonló a tendencia a lakossági hitelezés terén is.
Július-szeptemberben növekedett a vállalatok és a lakosság hiteligénye is, mindazonáltal a gazdasági kilátások miatti aggodalmak újraéledése a banki hitelezésre is negatív hatást gyakorol. A banki hitelek költségei számos vállalatot elbátortalanítanak, különösen Görögországban és Írországban, a szerény mértékű kereslet jól tükrözi az alacsony bizalmat is, ahogy az ukrán válság hatásai rárakódnak a nyomasztó gazdasági kilátásokra.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül Franciaországban és Németországban enyhítettek a vállalati hitelek feltételein, Olaszországban és Spanyolországban nem volt változás, míg Hollandiában szigorítottak. A lakosságot illetően Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában nem volt változás, Franciaországban észrevehető enyhítettek, míg Németországban szigorítottak a hitelezési feltételeken.
A hitelezés dinamikájának erősítésére az Európai Központi Bank júniusban és szeptemberben intézkedések egész sorát jelentette be. Az EKB célja, hogy a banki hitelezés élénkítésén keresztül beindítsa a gazdasági növekedést az eurózónában. Júniusban az EKB bejelentette, hogy 400 milliárd eurónyi hitelt tesz elérhetővé részletekben. Elemzők szerint legalább 100 milliárd eurónyi hitelt kellett volna az első, szeptember közepén tartott aukción kiosztania az EKB-nak, hogy sikeresnek lehessen mondani a célzott hosszú távú refinanszírozási programja kezdetét, de az európai kereskedelmi bankok csak 83 milliárd eurónyi hitelt vettek fel.
MTI
