Orbán Viktor és más kormánytagok célként már többször megemlítették a teljes foglalkoztatás elérését. Azt ugyanakkor meglehetősen nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mit is takar ez, hiszen legtöbbször csak azzal azonosítható a fogalom, hogy "mindenki tudjon dolgozni, aki akar". Éppen ezért célszerű a kormányfő két évvel ezelőtti nyilatkozatából kiindulni, miszerint a teljes foglalkoztatottság 3,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelentene, vagy 150 ezer munkanélkülit. Elméletben ez a csoport nagyjából azon személyeket fedhetné le, akik csak átmenetileg - például munkahelyváltás miatt - munkanélküliek.
Kapcsolódó cikk:
Olyat akar Orbán, ami ritka, mint a fehér holló
Ahhoz, hogy elérjük a 150 ezer munkanélkülit még 100 ezerrel kellene csökkennie a létszámnak, hiszen májusban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 250,7 ezren voltak a 15-74 éves korosztályban. Noha ez elsőre nagy feladatanak tűnik, számításaink szerint a kormány megtalálta a csodafegyverét a speciális közfoglalkoztatási programmal, hogy garantáltan sikerre lehessen vinni a teljes foglalkoztatás tervét. Ennek keretén belül ugyanis nehezen foglalkoztatható szociális, egészségügyi, mentális problémákkal küzdő álláskeresőket fognának munkára.
Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban érdeklődött a Belügyminisztériumnál, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál is egy parlamenti írásbeli kérdés formájában. Pintér Sándor belügyminiszter a válaszában pedig egy kulcsfontosságú információt is közölt, miszerint ha az idei pilot program sikeres lesz, akkor jövőre országos szinten is kiterjeszthetik a programot.
A kiválasztás során a rendelkezésre álló adatok szerint 132 ezer fő kerülhet megszólításra. Vagyis potenciális ennyien kerülhetnek be a speciális programba.
Az intézkedés nagyjából hasonló hatásokkal bírna, mint a 2013 végén elindított téli közfoglalkoztatás, hiszen mindkettő a piac megszokott folyamataiba avatkozik bele, ad egy pluszt nekik. Az elmúlt 3 év átlagos változását tekintve a piac - vagyis a közfoglalkoztatás, közszféra és versenyszféra - évente 67 400 munkanélkülit tud felszívni jelenleg, ami mellé 88 ezer fővel nő a gazdaságilag aktívak száma. (szerk.: kalkulációnkat az idei évi májusi adatokból indítottunk, így a 3 év átlaga a 2014, 2015 tényadatok és 2016 becsült éves változását tartalmazza.)
Emellé jönne még a speciális közfoglalkoztatásba bevont személyek statisztikára gyakorolt hatása. Ha konzervatív becslést végzünk, és a 132 ezer potenciálisan megszólítható embernek csak a 10 százaléka lesz ténylegesen foglalkoztatható, akkor a piaci folyamatokkal kiegészülve 158 200-ra mérséklődne a munkanélküliek jelenleg 250 ezer fős létszáma. Ez pedig 3,4 százalékos rátát jelentene, vagyis már ilyen alacsony bevonási arány mellett is lényegében ki lehetne pipálni ezt a célt. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a kormány szeretné bebiztosítani azt, hogy a 2018-as választásokra fel lehessen mutatni a teljes foglalkoztatottságot. A speciális közfoglalkoztatási program segítségével várhatóan az esetleges piaci megtorpanásokat könnyen ellensúlyozhatják majd.
Kapcsolódó anyag:
Aprópénzért dolgoztatná a kormány azokat, akiket nem lehet
Ha pedig optimista becslést végzünk, feltételezzük, hogy a 3 év átlagának megfelelő változások mutatkoznak a piacon nagyobb megtorpanás nélkül és a megszólítottak felét, vagyis
66 ezer embert tudnának bevonni a speciális közfoglalkoztatásba, akkor már csak 105 400 munkanélküli maradna a 2017-es év átlagára, ami 2,2 százalékos rátát eredményezne.
Ezzel pedig nemcsak kipipálhatná, de túl is teljesíthetné a kormány a teljes foglalkoztatás célját, amivel Európában igencsak előkelő helyre kerülnénk. Hasonlóan alacsony rátát ugyanis csupán Norvégia és Izland volt képes elérni, de azt is még a válság előtti években.
Székely Sarolta
mfor.hu
