Ma kevesen fizetnek sok adót illetve, járulékot, ezért a munkára rakodó terhek magasak, ezért Magyarország versenyképességi helyzete a régión belül sem kedvező - magyarázta a társadalmilag fenntartható nyugdíjrendszer szükségességét a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter közölte: a jelenlegi kormány az indexálással, a korhatár felemelésével, illetve a 13. havi nyugdíj megszüntetésével a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát megteremtette az évszázad közepéig, így valószínűsíthető, hogy a következő kormánynál a nyugdíjreform kérdése 3-6 hónapon belül aligha fog terítékre kerülni, de "nem dőlhetünk hátra".
A következő kormány első számú feladata a makrogazdasági, illetve pénzügyi stabilitás megőrzése, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ország potenciális gazdasági növekedése a mainál nagyobb legyen, amely elképzelhetetlen a foglalkoztatottság jelentős emelkedése nélkül - hangsúlyozta a pénzügyi tárca vezetője.
A nyugdíjrendszer reformját elsősorban versenyképességi szempontból szorgalmazta Vízkeleti Sándor. A Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a munkát terhelő adók magasak, a kisebb adók, illetve járulékok viszont megkérdőjelezhetik a nyugdíjkassza pénzügyi egyensúlyát. Megemlítette azt is, hogy nem csak alacsony a magyar foglalkoztatottsági ráta, de a foglalkoztatáson belül igen magas az informális, azaz a szürke-fekete, adót nem, vagy alig fizetők aránya.
Egy sikeres nyugdíjrendszer működtetéséhez elengedhetetlen a hazai tőkepiac erősítése - magyarázta Szalay-Berzeviczy Attila. Az UniCredit ügyvezető igazgatója, korábbi tőzsdeelnök a hazai megtakarítások ösztönzésének fontosságára is felhívta a figyelmet, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban tett lépések: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a tartós befektetési szerződés után, ismét elő lehetne venni a Gyurcsány-kormány idején felvetődött, majd elhalt új tulajdonosi programot, ami a hazai vállalatok tőzsdére vitelét segítette volna.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarországon a "miből fogok megélni nyugdíjasként", és általában az öngondoskodás kérdését kevesen veszik komolyan. Oszkó Péter szerint az öngondoskodás elsősorban kulturális kérdés, hiszen a nem igazán gazdag Kínában a lakosság jövedelmének 30-40 százalékát takarítja meg, míg nálunk a kétezres évek elején-közepén szinte semmit, s csak a válság után emelkedett a megtakarítási ráta a GDP 4-4,5 százalékára.
A lakosság például 2006 után, amikor elkezdődött a kiigazítás, életszínvonalának tartását vagy emelését bankhitellel, elsősorban devizahitellel oldotta meg - jelezte a pénzügyminiszter, rámutatva arra is, hogy Magyarországon a nyugdíjrendszer a politikai váltógazdálkodás áldozatává vált.
MTI
