A pártok abban is egyetértettek, hogy az MSZP és az MDF közös módosító javaslatában megfogalmazotthoz képest szigorúbb költségvetési plafon meghatározására van szükség, és létre kell hozni egy stabilitási és adóreform-alapot.
Kóka János közölte: alapvetően megegyeztek a költségvetési tanács összetételében. Hozzátette: intenzív szakértői tárgyalások következnek, amelyet az öt parlamenti párt elnökeinek és frakcióvezetőinek részvételével egy politikai csúcs követhet.
Míg az egyszerűsítő csomagban egyetértettek a pártok, az adórendszer további átalakításáról eltértek a vélemények. Az MDF javasolta az adórendszeren belüli átcsoportosítást is: az élőmunkaterhek csökkenését a fogyasztási típusú adók növelésével ellensúlyozná. Ezt sem az SZDSZ, sem az MSZP nem támogatta.
Az SZDSZ nem javasolja az áfa növelését, helyette belső adóátrendezést szeretne - közölte Kóka János, hozzátéve, hogy a gazdaság kifehérítése és az adóegyszerűsítés kérdésében tovább kell menni annál, mint amit a kormány eredetileg javasolt.
A szabad demokraták - a Fidesszel együtt - azt javasolják, hogy jövő év januárjától kezdődjön meg az adócsökkentés. A frakcióvezető közölte, hogy a korábbi terveiknél kisebb mérséklésre lenne lehetőség, ezért azt szorgalmazzák, hogy először a vállalati különadókat szüntessék meg. Ezzel párhuzamosan a társasági adót 18 százalékos szintre szeretnék beállítani, amelyből továbbra is le lehetne vonni helyi iparűzési adót.
"Abban állapodtunk meg, hogy a plafontörvény módosító javaslataiban jelenleg rögzített elsődleges kiadási szint csökkentésére van szükség, tehát a kiadási számokhoz képest szigorúbb plafon kell, és hogy a költségvetési kiadási oldal főösszegének is alacsonyabbnak kell lennie a tervezetben jelenleg szereplőnél" - mondta Kóka János.
A politikus közölte: a pártok a 2010-2011-es időszakra azt a közös célt fogalmazták meg, hogy a költségvetési plafontörvényben olyan kiadáscsökkentési lehetőségek szerepeljenek, amelyek az adóelvonás mértékét minden évben egy százalékponttal csökkentik.
Az MDF és az SZDSZ által megfogalmazott egyéb kiadáscsökkentési javaslatokat ismertetve arról beszélt, hogy ezek döntően a közszféra kiadáscsökkentésére fókuszálnak.
A költségvetési tanácsról elmondta: a testületben helyet kapna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, illetve a köztársasági elnök megbízottja. Arról még nem döntöttek, hogy az MNB és az ÁSZ elnökei helyett megbízottjaik vegyenek-e részt a tanácsban. Ugyanúgy a szakértők döntenek arról, hogy a testületnek milyen döntés-előkészítő és támogatási szervezetei legyenek.
A nyugdíjakkal kapcsolatban újságírói kérdésre azt mondta, hogy az SZDSZ szerint a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak össztömegének emelkedését kell fékezni, nem pedig olyan fűnyíróelvet alkalmazni, mint a 13. havi nyugdíj elvonása.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is megerősítette, nem volt egyetértés az MDF adórendszeren belüli átcsoportosítási javaslatáról. Hozzátette: az MDF azt szorgalmazta, hogy az élőmunkaterhek csökkenését a fogyasztási típusú adók növelésével ellensúlyozzuk.
Herényi Károly szerint valószínű, hogy a kormány előterjesztésben ez a javaslat nem szerepel majd, ezért ezt várhatóan módosító indítvány formájában a fórum benyújtja, és majd a parlament dönt arról, elfogadja-e.
Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője megerősítette: egyetértés volt abban, hogy meg kell határozni az adórendszer átalakításának fontossági sorrendjét.
Közölte, készek tárgyalni a szigorúbb kiadási korláthoz tartozó kiadáscsökkentés elemeiről. Hozzátette: az adótörvényeknél maximálisan támogatni tudják az üzleti környezet javításáért teendő lépéseket, jelenlegi helyzetben azonban inflációs szempontból kockázatosnak tartanák az áfanövelést és ezzel kapcsolatos személyi jövedelemadó-csökkentést.
Szabó Lajos azt mondta, a költségvetési plafontörvényhez benyújtott módosító indítványhoz képest a további tárgyalások után hajlandóak egy szigorúbb plafont megszavazni a parlamentben.
